Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

21

szakaszokon át 8 nap alatt 200 km.-t tett meg, ami napi 25 km. útnak felel meg.

Merész vállalkozásával nemcsak nagy zsákmányra tett szert, hanem Meistert is kimozdította Nagyszombatból, sőt a nagyszombati kuruc vereségről elterjedt túlzott bécsi híreket is megcáfolta.

A kuruc hadak pedig nemsokára elfoglalták Nagyszombatot.

3. Esztergom megrohanása.

A folytonos harcok alatt Bottyán nem feledkezett meg régi ellenségéről, Kucklánder esztergomi várparancsnokról sem.

1705 február elején Esterházy Antallal egyesülve a befagyott Dunán át megrohanta a Vízivárost.1 A város falain át behatoltak, nagy zsákmányt ejtettek, de magát a várat nem foglalhatták el. Bottyán Szenttamás aljának felgyújtása után csapatait újra visszavonta.

4. Földvár körüli harcok. Szlavóniai portyázások.

1705 január 22-én Rákóczi a Zsitva mellett, Vere- bélyen, fővezéreivel, Bercsényivel, Károlyival, Bottyánnal és a két Esterházyval haditanácsot tartott az ezévi hadjárat további folytatása ügyében. Ennek eredményeképpen a kuruc sereg négy harccsoportban folytatta hadműveleteit. Forgách lett az erdélyi sereg főparancsnoka, Károlyi a dunántúli sereg vezetését vette át, Bottyán a Duna-Tisza közére került, Bercsényinek pedig a Felvidéken kellett folytatni a küzdelmet Heister ellen.2 A tavasz megérkezésekor Bottyánt tehát újra a Duna- Tisza közén találjuk. Itt azonban nem sokat időzött. Április első napjaiban Imsós és Kömlőd között, saját

1 A. R. IX. kötet, 161. oldal.

2 Berkó, Gyalókai, Markó, Pilch: „A magyar katona“ Budapest 1933, 418. oldal.