Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

11

A Habsburg ház spanyol ágának kihaltával, XIV. Lajos francia király a trónt unokájának, Fülöp anjoui hercegnek akarta megszerezni. I. Lipót császár, valamint Anglia és Hollandia viszont Károly főhercegnek, Lipót ifjabbik fiának szánták a trónt. Ezért rendelte tehát Lipót csapatainak egy részét a nyugati harctérre a Rajna mellé, hogy a trónt fia, Károly részére biztosítsa.

A háború több éven át (1701—14-ig) dúlt, míg végre 1711-ben Lipót fia, József császár is meghalt s így Károly főherceg lett az örököse. Ezt már a szövetséges államok sem engedték, hogy Károly oly sok országot egyesítsen és most már ők is elismerték XIV. Lajos unokáját, Fülöpöt spanyol királynak (Utrechti béke).

Ennek a spanyol örökösödési háborúnak kezdetén harcolt huszárjaival a Rajna mellett Bottyán ezredes és küzdött a dinasztia személyes érdekeiért a távol nyugaton. Báró Kucklánder Ferenc, a magyargyűlölő kegyetlen esztergomi várparancsnok azonban Bottyán eme távollétét arra használta fel, hogy Bottyán esztergomi kastélyát, szőlőit és földjeit a maga számára szerezze meg.

A sánta Kucklánder 1690 óta volt várparancsnok Esztergomban ; egyike volt az osztrák soldatesca azon gyűlöletes emlékű alakjainak, kik csak az önérdeket hajhásszák s ennek szolgálatában minden visszaélésre, jogtiprásra, sőt aljasságra is készek. Azok állítása szerint, kik ismerték, együgyű öreg volt, aki rangját pénzért vette, anélkül, hogy valaha sokat bajlódott volna a haditudománnyal.1

II. Rákóczi Ferenc elfogatását (1701 IV.) alkalmas időpontnak találta arra, hogy tönkre tegye Bottyánt. Titokban feljelentette a bécsi udvarnál, hogy az elége1 Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából. Esztergom, 1892. 157. old.