Leopold Antal: Ünnepi beszéd Szent Adalbertről (1914)

.18

Ipmmal dolgozzanak, a Keresztet szenvedélyesen szeressék és azt boldogan magukhoz öleljék. íme e pillanatban szólanak hozzánk szent Adalbert ezer éves csontjai, megszólalnak e templomban az ő szobrai, beszél minden kő, elmondja, megvallja a vértanú apostolnak nagy és törhetetlen hitét, amelyet Esztergom első papjaiba és régi magyar népébe oltott. Emlegeti bámulatos munkásságát és elsorolja keserű szenvedéseinek hosszú láncolatát egészen az utolsó lándzsaszűrásig, amely szívét átjárta s az abban égő apostoli tüzet kioltotta. Értsük meg ezt a fölséges hitvallást, ezt a vértanúi konfessziót és nyissuk meg lelkünket a lelki erő sugárzása előtt. Csak úgy üljük meg méltón az ő ünnepét, ha magunk is eleven emlékei leszünk szent Adalbertnek: az általa megszentelt és pártfogása alá helyezett földön igazi apostolok, Krisztusnak, az ő egyházának és a keresztnek olthatatlan szeretetével szívünkben. Amen.