Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

a jogot végzettek magánügyvédi irodákat nyitottak, vagy a vármegyénél és városnál vállaltak hivatalt. Tanárok, orvosok kisebb számban szintén laktak a Széchenyi tér házaiban.

A legjobb anyagi helyzetben a kereskedők, elsősorban a vaskereskedők voltak, hiszen a város lakosságának több mint 50 százaléka termékeiket vásárló agrárfoglalkozású volt.

Ugyancsak jómódúak voltak a molnárok és a lisztkereskedők. Megtaláljuk a téren a pékeket, báb- és kalácssütőket, valamint a henteseket és mészárosokat is.

Fontos szerepet játszott a polgárok életében az öltözködés és divat is. Igényeiket próbálták kielégíteni a vászon, rövidáru és posztókereskedők, akiknek igen jól felszerelt, nagy árubőséggel rendelkező boltjaik voltak a téren.

A tímárok, vargák, szűcsök, magyarszabók és németszabók, csizmadiák, gombkötők is nagyobb számban fordultak elő. Az aranyművesek és ékszerészek ugyancsak a divatot szolgálták. Az asztalosok, üvegesek is tartottak műhelyt és üzletet a téren.

A Fekete Sas Vendégfogadó mellett több cukrászda és kávéház is várta a vendégeket az évtizedek során.

Az élet igazán mozgalmassá a 19. század második felében vált. Egy sor olyan mesterember és különböző szolgáltató tűnt fel, amely a korábbi időszakban ismeretlen volt: fodrászok, piperészek, levélhordók, szatócsok, tőzsdések, alkuszok, kulcsárok, fűszeresek. Megnőtt a magánzók száma is.

96