Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

készült törvény, rendelet, óraterv, a diákok az éves szorgalmi időt nagyon hiányosan töltötték ki. Sok helyen csak akkor kezdtek iskolába járni, amikor a hó leesett, s rögtön kimaradtak, amint megjött a jó idő. Akárcsak korábban, a szülőknek most is szükségük volt a földeken minden munkáskézre.

Most is akadtak persze olyan iskolák, ahol a tanulók szorgalmasabban látogatták a tanítást, így Bucson, Mogyorósbányán, Bajóton, Sárisápon.

31 iskolában működött változó intenzitással és hatással az ismétlőiskola. A tanítás vasárnaponként zajlott öt órában. Tanultak mértant, polgári jogokat és kötelességeket, kertészeti és gazdasági ismereteket. Az iskolalátogatottságnál sokkal kedvezőbb képet kapunk az iskolák felszereléséről; Bajót, Dorog, Ebed, Esztergom, Mocs, Párkány, Nagysáp például termé- szettani képekkel is el volt látva.

Az 1870-es évektől igyekeztek jó szemléltető eszközökkel fölszerelni az iskolákat. Olvasótáblát kapott Farnad, Dorog, Tát, Muzsla, Mocs, Kőhídgyarmat, Kéménd. A természettani oktatás színvonala sokat javult Esztergomban, Dömösön, Párkányban, mivel új természettani képekhez jutottak. A harmadik osztálytól a földrajz is jelentős helyet kapott az oktatásban. Európa és a Föld országainak jobb megismerését szolgálták azok a térképek és földgömbök, amiket Pilismarót, Tát, Nagysáp, Nagyölved és Karva használt. A számtantanítás színvonalát számológépek adományozásával igyekeztek fellendíteni Fámádon, Mocson, Párkányban.

A taneszközök beszerzését segítették azok az iskolai alapítványok, amelyek a községekben működ73