Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

életműködéseire és jövő pályájára szív- és értelmileg kimíveltessék. 'n2

Az 1845-ös szabályzat konkrét intézkedéseiben elrendeli a 6-12 éves gyermekek kötelező oktatását, az olvasás, írás, számolás, éneklés tanítását. A rendelet a szorgalmi időt októbertől augusztusig terjedő időszakban állapította meg. Kimondta, hogy tanító csak képesített lehet, és a házi tanításon kívül mást, például jegyzői állást nem vállalhat. A szabályzatot 1845- ben Esztergom vármegye közgyűlésén részletesen ismertették.13 Ezután előkészületeket tettek az elemi tanodák honszereteti jobb elrendezése iránt.14 Intézkedtek, hogy a szabályok nyomán az illető kerületi főigazgatók és alárendeltjeik mindenben nyújtsanak segítséget a megyei választmánynak, mely a „polgári művelődés" előmozdításán fáradozik. A választmány elnökéül Fekete Mihály esztergomi kanonokot, tagokul Hélya Imre királyi tanácsost, Majer István és Rendek József esztergomi mesterképző intézeti tanárokat, valamint Homor Pál jegyzőt jelölték.15 S hogy a vármegye közgyűlése, a kijelölt bizottság s nem utolsósorban a helytartótanács megismerje a tanulók és tanítók, tanodák helyzetét, rovatos jegyzéken - melyet a helytartótanács küldött a vármegyének - összesítették a vármegye valamennyi iskolájának adatait.16

Az egyházi vizitációk hiányában ezekből a rovatos összesítésekből próbálunk képet kapni arról, hogy Esztergom vármegye két járásában - az esztergomiban és a párkányiban - hol tartott az iskolaügy a reformkor végére. E felmérés során összeírták az iskola fenntartóját. További vizsgálódásaink szükségessé teszik, hogy ezeket felsoroljuk. Egy részük az esztergomi

67