Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

A jótékony egyletek közül ki kell emelnünk még a Kisdedóvó Társulat mellett az Erzsébet Nőegyletet. Tevékenysége a század első évtizedének második felében élénkült meg. Elsősorban jótékony táncvigalmak rendezésével igyekeztek jövedelemhez jutni.

A város társadalmi életében korszakunkban nagy szerepe volt a sportegyesületeknek is. A legnagyobb jelentőséggel a Tornaegyesület, Tornaegylet bírt. Nagyon nehéz a nevüket pontosan meghatározni, mert értesüléseinket legtöbbször a helyi sajtó híranyagából szereztük, ahol szinte minden alkalommal más az elnevezés, ezekből a leggyakrabban használtakat próbáljuk alkalmazni. Adataink szerint a Tornaegylet 1887. december 18-án alakult meg. Megalakulásának időpontját az is indokolja, hogy elődje a Korcsolyázóegylet volt, amelynek télre terjedő tevékenységét igyekeztek kibővíteni. A megalakuló közgyűlésen Wimmer Imrét választották meg elnöknek, az alelnök dr. Földváry István lett. Az egyesület jegyzője pedig Rudolf István. Valamennyien ismert személyiségei a város közéletének. Ugyanazokat a tagsági formákat találjuk a Tomaegy/efben, mint korábban a Dal- és Zenekedvelők Egyesületében. A rendes tagok a korcsolyapálya használatára szabadjegyeket kaptak tagdíjuk fejében, családtagjaik, valamint a pártolótagság pedig kedvezményes évadjegyeket válthatott.

A Tornaegylet szerepét a 20. század tízes éveinek vége felé a Hajósegylet kezdte átvenni. A Tornaegylet tagsága lassan átszivárgott az új sportot kínáló egyletbe. A Hajósegylet sem elégedett meg csupán az evezéssel, hanem azokra a sportágakra is gondot fordított, amelyek korábban népszerűek voltak. Meg62