Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

1899-ig őrizte meg. Elnevezéséhez érdekes anekdota fűződik. Az esztergomi polgárok azt tartották, hogy az egyesület neve nem azt fejezte ki, hogy sokszí­nű, tarka életet biztosítanak a város polgárságának szabadidejük hasznos eltöltésére, hanem más eredet­ről tudnak. Putankó István csizmadia népszerű elnö­ke volt a polgári társaságnak, de beszélni nehezen beszélt magyarul, s ezért azt, hogy társaság, tarka­ságnak ejtette. 1899-től ez a fontos egyesület Polgári Egyesület néven alakult újjá. Ekkor is fő feladatának tartotta a 48-as hagyományok ápolását. A Tarkaság utódja szervezte évtizedekig a március 15-i ünnep­ségeket a Honvédtemetőben, amelyek igen nagy tö­megeket mozgattak meg. A műkedvelő színjátszás elburjánzásakor még a Tarkaság tagjai is rendeztek műsoros esteket. Hagyományos szilveszteri ünnep­ségeik Putankó István nevezetes elnökük halálával megszűntek. Emlékezetes volt 1887 szilvesztere, amelyen óriási menetben hajtattak végig a városon díszes hintókkal összejövetelük színterére, a Magyar Királyba, ahol a helyiségük is volt. A március 15-i megemlékezés mellett nagy esemény volt Kossuth Lajos névnapjának megünneplése. Ilyenkor közva­csorát rendeztek, amelyen felköszöntőkben éltették Kossuth érdemeit. A Tarkaságnak köszönhető az is, hogy Esztergom polgárságának egy csoportja ma is megtekinthető fényképen. 1889-ben ugyanis az egyesület negyed- százados jubileumára elkészíttették az „összes tag arcképcsarnokát". A Tarkaság ban rendezett műsoros estek a középpolgárság legjobbjainak adtak színte­ret a fellépésre. 1893-ból maradt ránk az első mű­56

Next

/
Thumbnails
Contents