Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

ti író tartotta. A felvonásközökben egyházi zeneszámokat adtak elő harmóniumon.

Azzal is igyekeztek csalogatni a közönséget, hogy az Urániának ez a darabja már az egész világot bejárta, és a külföldi lapok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. Feltehetjük, hogy Pékár Gyula volt a hirdetésben említett hírneves író, aki az Uránia egyik meghatározó személyisége volt. A jegyeket a délelőtti órákban válthatták meg az érdeklődők.

1913. szeptember 29-én az Uránia közismert írója, Király Pál tartott előadást a Fürdő Szálló nagytermében. Az előadást Fényjáték, tánc és szkeccs címen hirdették. A tánc történetét mutatta be Király Pál színes, vetített képekkel, s maga konferálta a vetítést. Két táncosnő is közreműködött: K. Dalton Irén, aki klasszikus táncokat adott elő, s Nógrádi Mariska, aki nemzetközi táncokat mutatott be.

1913. október 21-én azután megnyílt az állandó mozgóképszínház a Fürdő Szálló ban is, annak színházzá alakított emeleti nagytermében. Hetente négy napon: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap tartottak előadásokat. Az első programban máris szerepelt egy 859 m hosszú műfilm, A párisi rongyszedő. Játszották még a Mesemondás az állatkertben, az Aki ügyesebb Sherlock Holmesná\, a Kis imposztor című filmeket.

Már ebből is láthatta Porgesz, hogy a Fürdő nem a Szerecsen mozi műsorát fogja játszani, nem annak a közönségnek szól, hanem a Korona számára jelent majd versenytársat. A Fürdő mozgófényképszínháza a helyárait is a Koronához igazította, egyedül a négy377