Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

ségből, A szerelem halálából, A szerelmeskedésböl. A Nordisk produkciók mellett Reinhardt A boldogok szigete című filmjét is vetítették.

Porgesz ugyan tagja volt a zsidó hitközség vezetésének, de tudatában volt annak, hogy a kereszténység magyarországi fővárosában működik a mozija. Ezért különös gondot fordított arra, hogy egyházi témájú (pl. A bécsi Eucharisztikus kongresszus, amit közkívánatra kétszer is bemutatott) vagy bibliai témájú filmeket is vetítsen. így találta a katolikusok számára kellően közönségcsalogatónak az olasz filmgyártás egyik nagy vállalkozását, a Quo vadist, amit szokásától eltérően három napig játszott. Ebbe a sorba tartozik Dante Isteni színjátékénak Pokol című részéből 63 képpel öt felvonásban készült olasz film is.

Arra is törekedett Porgesz, hogy a Fürdőnél hosz- szabb filmeket vetítsen. AIX. parancsolat című francia film 2300 méteres volt, s a vetítése több mint két órát vett igénybe. A Germinái 3200 méteres filmváltozatának a vetítése is meghaladta a két és fél órát.

Az Utazás és vadászat Közép-Afrikában című film esetén még azt is közölte, hogy az 1600 méteres film előállítási költsége 125 000 koronát tett ki. Ennek a filmnek a kapcsán tartjuk fontosnak megemlíteni, hogy Porgesz az iskoláknak külön vetítéseket tartott, így versenyezve a gyermekelőadásokat tartó Fürdővel.

Porgesz egyik újítási kísérlete volt a moziszkeccs. Ezt a fajta előadást jól ismerte a Korona közönsége Budapestről. Mint dolgozatunk első részében utaltunk rá, Esztergom kulturális életét is nagyban befolyásolta a főváros közelsége. A helyi sajtó külön cikkben utalt

371