Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

náknak őrmesteri rangtól lefelé kedvezményes jegyeket árusítottak. A források szerint elsősorban a délvidék településeit járták be, s 1904 előtt nem találtam adatot arra, hogy Esztergom környékén megjelentek volna. Valószínűleg akkor kerültek erre a vidékre, amikor ez idő tájt megvették második sátrukat is, s a két testvér szétvált. Brenner János kismonográfiája szerint Kari állandó mozit létesített Salzburgban és Linzben.

Sándor egyik vándormozijának vezetésével édesanyja, Ernesztin foglalkozott. Róla számos adattal rendelkezünk. 1906-tól folyamatosan próbálkozott több helyen is mozgóképszínház felállításával Pesten. Végül az Aréna úton és a Lehel téren kapott engedélyt előadások tartására.

Tudjuk, hogy 1907-ben a pécsi kiállítás területén volt mozgóképszínháza, ahol aranyéremmel tüntették ki. 1908 májusától a fővárosban kapott engedélyt. Sátra a Bomba téren a Duna-part felőli részen állt. Képet alkothatunk a párkányi vásárban megjelent moziról, ha egy 1906-os pesti állapotot veszünk figyelembe, amely szerint:

„A Lifka-féle kinematograf-sátor 500 fős,

8,5x22,5 m2 alapterületű, favázas helyiség volt. Oldalán és tetején impregnált ponyva, alsó részén deszkatábla. A nézőtér egy részén 84,5 m2 területen ülőhelyekkel."

A Tepli-féle bioskop

1906 szeptemberében telepedett le rövid időre a Csillag (mai Terézia) utcában a Tepli-féle bioskóp. Tepli

347