Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

párkányi pénzintézeteknek is tagja. Számos egyesület vezetőségében is tevékenykedett.

A kereskedők, birtokosok, vállalkozók mellett a virilisek közt az értelmiségiek fordulnak elő a legnagyobb számban, ami köszönhető annak is, hogy az ő adóösszegük kétszeresnek számított. Ők képezték Esztergom szellemi elitjét. Az elithez tartozott a Hübschl család is: már az első, 1897-es listán ott találjuk Hübschl Sándort. Orvos, tanár, telekkönyvvezető egyaránt volt a család tagjai között, s a 20. században is jelentős tevékenységet fejtettek ki. A századfordulós listákon feltűnik az Eggenhoffer család újabb tagja, ifj. Eggenhoffer József. A tizedik helyet elfoglaló ifjú mérnöki diplomát szerzett, s így ő volt az első műszaki értelmiségi virilis a városban.

A jogot végzett virilisek magánügyvédi irodákban vagy kisebb hivatalokban dolgoztak. Közülük csak néhány nagy múltú esztergomi család sarját említjük, úgymint Mattyasovszky Kálmánt, Magurányi Józsefet, Hamar Árpádot és Katona Sándort. A közélet kiemelkedő alakjai közül meg kell említeni néhány izraelita ügyvédet, akik az élénk izraelita kulturális élet szervezői, irányítói voltak. Miután Horn Károly 1907-ben Pestre költözött, a legtekintélyesebb és legmódosabb ügyvéd dr. Weisz Sándor lett. A hitközség elnöki tisztét nem tudta átvenni, s ezért azt a Berényi család látta el.

1918-ra a legelőkelőbb helyre az ügyvédek közül Gróh József került, őt Berényi Zoltán követte. A város 1895-ös egyesítése utáni periódust vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az értelmiségiek legtöbbje jogi tanulmányokat folytatott; 16-an tisztviselőként működ32