Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Rajtuk kívül, hogy a névsor teljesebb legyen, Horváth Henrik műfordító, Kárpáti Aurél műkritikus, író, Móricz Zsigmond a nagy életerejű, gazdag tehetségű, nyugodt-kiállású, a magyar sors legnagyobb regényírója, Színi Gyula író, Artinger-Oltványi Imre, Farkas Zoltán és Elek Arthur művészeti írók, Gál Mózes bácsi, a csupa szív, hajdani kartárs, majd Medgyasszay Vilma és Simonffy Margit előadóművésznők, Beck Ö. Fülöp szobrászművész a kiváló Babits-plakett szerzője, Basch Edit festőművésznő, Simon György János, a Svájcban élő, modern magyar festő, és végére hagytam - bizonyára több nevezetességet kihagyva - Nagy László Endrét, a csupa szellem konferansziét és írót, ki pompás rajzokat rögtönzött a ház falára."

Az egyik ma is látható rajz magát Nagy Endrét és fiát ábrázolja, a másik a magyar Pantheon: egy zsúpfedelű gólyafészkes tornácos ház kapujában ott áll Móricz és Babits, és szigorúan rostálja a befelé tülekedő múzsaférfiakat. Egy másik változatban Babits, mint Szent Péter az előhegyi mennyország kulcsaival siet az érkező vándor elé, mögötte Móricz Zsigmond, mint Mózes a kettős törvénytáblával és a Pegazussal, mely a rétre kicsapva legelész. Egy másik barát a Svájcból érkezett Simon György János festő mese-illusztráci- ókkal tette hangulatosabbá a verandát.

A halhatatlanságnak nemcsak az Eiczinger által említett nevek maradtak meg a tornácon, hanem szellemi életünk további kiválóságai is. Ezek: Márffy Ödön, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Rubinyi Mózes, Weöres

291