Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Ez év őszén a ház renoválásába is belefogtak. A már megvásárolt telket bekerítették, s a verandához szükséges faanyagot is megvették.

Az építkezés a kőműves, asztalos, lakatos és ácsmunkával együtt újabb 15 milliós kiadást jelentett. A kert rendbehozására, palánták, trágya, facsemeték beszerzésére újabb 3 milliót költöttek. 1929 júniusában Vodicska István végez nagyobb átalakítást, bővítést a kisházon. Az elszámolási jegyzékből 3100 tégla, s egyéb építési anyagok mennyisége is kiderül 1008 pengő értékben. Az 1928-ban készült átalakítási tervrajzon, ami csak az első változat volt, 2 szoba, konyha, kamra, valamint a verandáról nyíló új szoba van feltüntetve. Később, 1929-ben Török Sophie vázlatán a konyhát „új kisszobámnak" jelöli, s a cselédszoba, konyha, kamra is fel van tüntetve.

E nagyobb építkezés kifizetése után ismét a kert bővítését tűzték ki célul Babitsék. 1930-ban a korábban már említett Fábián Jánostól 100 négyszögöl földet vettek 250 pengőért, valamint a másik szomszédtól, Simicz Józseftől 1375 négyszögölt 400 pengőért.

Ezáltal kialakult a kertnek mai állapota, nagysága, amely 887 négyszögöl összesen. Az 1934-35-ös években ismét kisebb átalakításokat végzett Kósik Ferenc esztergomi építőmester. Konyhaablak cseréje, ajtó beállítása, feljáró és beton lépcsők, járda készítése volt a mester dolga. Ekkor készült az ebédlő is. A fapadlós tornác beton alapot kapott. Az apránként kialakított folyamatosan bővített helyiségekkel valóban olyan lett a házikó, mint egy összeragasztott fecskefészek.

287