Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

mét felmerült az egyesítés gondolata. Az első lépés ez ügyben az 1890. március 3-i képviselő-testületi ülésen történt. Felvetődött, hogy Simor János hercegprímás, aki annyi kiváló intézménnyel ajándékozta meg a várost, sokat tehet az egyesítés érdekében is.

A tervet a prímás örömmel fogadta, s a város vezetőit támogatásáról biztosította. Az előkészületeket Simor halála szakította félbe. Az egyesítés gondolata ismételten csak 1893-ban került a testület elé. Ekkor a város az új érseknek díszpolgári címet adományozott, s ő pártoló nyilatkozatot tett az egyesítés támogatására. Október 3-tól teljes lendülettel megkezdték az előkészületeket. Okulva az 1850-es évek kudarcain, a királyi város először a társközségekkel beszélte meg elképzeléseit, s csak azután saját testületével. Dr. Földváry István főügyész részletes tervezetet készített, amit eljuttattak a társvárosoknak is. A tervezet megvitatásával először Szenttamás foglalkozott, s 1894. július 29-én tartott közgyűlésükön az egyesítést elfogadták. Víziváros úgyszintén egyhangú lelkesedéssel üdvözölte a javaslatot. Szentgyörgymező egyelőre csak elvben támogatta az egyesítést. Augusztus 9-én megtartott közgyűlésükön komoly feltételeket szabtak. Követelték, hogy közlegelőiket külön használhassák, az úrbéresek részére külön irodát biztosítsanak, külön gazdát, hegymestert, postahivatalt, sertéspiacot és adópénztárt tarthassanak.

1894. szeptember 6-án ült le a négy helység, hogy elkészítsék feliratukat a belügyminiszterhez. A felterjesztést Szentgyörgymező is aláírta, a fent ismertetett követelések betartása mellett. A belügyminiszter jóváhagyása 1895. január 13-án érkezett meg a vá25