Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Május 23-án még a nemzetőrsereg egyik szervezője, míg 1849 márciusában a császári Andrási József királyi biztos a mindenre kapható szolgahadban főszolgabírónak nevezi ki. Láthatjuk, személye mily ellentmondásokkal teli.36

Ugyanilyen ellentmondásos a kérdés megválaszolása is: ott volt e Pathó Pál Várady Antal és Ruffy Ida esküvőjén? Talán ott volt. Vagy arra is lusta volt, hogy odamenjen? Egy biztos, a megye június 30-án tartotta nagygyűlését, amelyen a testület szinte teljes létszámban részt vett, de Pathó Pál uram nem volt jelen.37

Vajon miért nem?

Lehet, hogy az előző napi esküvő fáradalmait pihente? Az is meglehet, hogy saját névnapját ünnepelte Szőgyénben, vagy netán az éppen három éve halott felesége iránti kegyeletből maradt távol a mulatozástól? Ki tudja? Az életrajzi adatok ismeretében mindenki eldöntheti magának, hogy Petőfi versének hőséből mennyi a költészet és mennyi a valóság.

Várady Antal és Ruffy Ida az esküvő után Pestre költöztek. Ida 1858-ban bekövetkezett haláláig boldog házasságban éltek, s négy gyermekük született: Ida (Csányi Lászlóné), Béla jó nevű pesti ügyvéd lett, Bálint állami lelkész Haván, s Gizella, Völgyi Elemér orvos felesége. Az ő leszármazottaik, a máig Budapesten élő Gáthy család mindmáig híven őrzik családi hagyományaikat, s mindazokat az írásos és képes emlékeket, amelyek Várady Antalra és Ruffy Idára vonatkoznak.38

273