Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

„Azt tehát félreértette a tisztelt beküldő Úr, hogy ki halt meg, s hogyan került az eredeti irat ily kőrútban hozzám? Várady ezt Kazinczy Gábornak adta, kinek nagybecsű kézirat-gyűjteménye volt, s kivel jó barátságban élt. Kazinczy Gábor halála után kelhetett körútra a kézirat, melynek hozzám küldéséért Futó Ferenc Úrnak forró köszönetemet nyilvánítom az irodalom nevében. "20

A köszönet után Jókai teljes egészében közli a verset lapjában. Jókai elegendőnek tartotta az általa ismertetett magyarázatot, s a köszönetét, amelyet e vers beküldőjének, Futó Ferencnek tolmácsolt. Minket viszont érdekelt Futó Ferenc személye, s a kérdés, vajon milyen úton juthatott Futó Várady Antalhoz írt leveléhez. Mindjárt az első adatok, amelynek birtokába jutottunk, szolgált némi meglepetéssel. Kiderült, hogy Futó Ferenc 1852-ben született Tatán. Apja Futó János csizmadia, majd pénztári ellenőr volt. Anyja szintén tatai, Holicsek Franciska.21

Alsóbb iskoláit a tatai kegyesrendieknél végezte, majd az 1867-68-as tanévtől átiratkozott az esztergomi bencések V. osztályába. A bencésekhez 1871. május 21-ig járt, majd betegeskedése miatt magántanuló lett. Tehát ez azt jelenti, hogy Futó, amikor a verset elküldte Jókaihoz, mindössze 18 éves bencés diák volt.22

S itt vetődik fel a következő kérdés: miként kerülhetett a levél birtokába? Sajnos erre pontos adatunk

Közben helyreigazítja a levélírót is e sorokkal:

261