Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

jelölték, de alul maradt Terstyánszky Sándorral szemben. Nem kedvetlenítette el a kudarc, mert kárpótolta a királyi tanácsosi cím, s a barsi főszolgabíróság. Történelmi tanulmányokat is írt a török korból.12

S most, hogy eddig jutottunk a családi szálak bogozásában, még érthetetlenebbé válik számunkra, hogy egy ilyen kiváló és gazdag család lánya mint Foglár Mária, mit keresett lányával kettesben egy lakás albérlőjeként Esztergomban. Feltételezhető, hogy itt várta ki a Fürst Jakab bérlőjével folyó per végkimenetelét. A már idézett összeírás alapján valóban úgy tűnhet számunkra, mintha a családi vagyonából kiforgatott özvegyasszonnyal lenne dolgunk, akinek utolsó menedéke a per volt, ahonnét pénzt remélhetett.

De valóban özvegy volt-e Ruffyné? A rendelkezésünkre álló iratok egyáltalán nem bizonyítják számunkra ezt a tényt.

Egy 1843-ban kelt irat szerint „Bozzay János első alispán úr jelenti Ruffy András télhó 2-án előtte személyesen megjelenvén Ügyészt vall, erről magának bizonyságlevelet kiadatni kér".13

Az 1845-os irat is eldöntetlenül hagyja a kérdést. Amíg az iratban R. A. Tábla Bíró Úr nejéről ír a fogalmazó, és sem az özvegy, sem a néhai megjelölés nem szerepel, addig a jegyzőkönyvben R. A. Tábla Bíró Úr és neje áll. így egyetlen, és Ruffy Andrást mint élőt állítja elénk.14

Ugyancsak élőként áll előttünk egy 1851. április 12-én, Koltán kelt úrbéri perre vonatkozó iratban, ahol a közbirtokosok között ott találjuk Ruffy Andrást, valamint Ida testvérét, Ruffy Kálmánt, mint anyja teljes meghatalmazottját.15 Fia a család további történe257