Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

jelölték, de alul maradt Terstyánszky Sándorral szem­ben. Nem kedvetlenítette el a kudarc, mert kárpótolta a királyi tanácsosi cím, s a barsi főszolgabíróság. Tör­ténelmi tanulmányokat is írt a török korból.12 S most, hogy eddig jutottunk a családi szálak bo­gozásában, még érthetetlenebbé válik számunkra, hogy egy ilyen kiváló és gazdag család lánya mint Foglár Mária, mit keresett lányával kettesben egy la­kás albérlőjeként Esztergomban. Feltételezhető, hogy itt várta ki a Fürst Jakab bérlőjével folyó per végkime­netelét. A már idézett összeírás alapján valóban úgy tűnhet számunkra, mintha a családi vagyonából kifor­gatott özvegyasszonnyal lenne dolgunk, akinek utolsó menedéke a per volt, ahonnét pénzt remélhetett. De valóban özvegy volt-e Ruffyné? A rendelke­zésünkre álló iratok egyáltalán nem bizonyítják szá­munkra ezt a tényt. Egy 1843-ban kelt irat szerint „Bozzay János első alispán úr jelenti Ruffy András télhó 2-án előtte sze­mélyesen megjelenvén Ügyészt vall, erről magának bizonyságlevelet kiadatni kér".13 Az 1845-os irat is eldöntetlenül hagyja a kérdést. Amíg az iratban R. A. Tábla Bíró Úr nejéről ír a fogal­mazó, és sem az özvegy, sem a néhai megjelölés nem szerepel, addig a jegyzőkönyvben R. A. Tábla Bíró Úr és neje áll. így egyetlen, és Ruffy Andrást mint élőt állítja elénk.14 Ugyancsak élőként áll előttünk egy 1851. április 12-én, Koltán kelt úrbéri perre vonatkozó iratban, ahol a közbirtokosok között ott találjuk Ruffy Andrást, valamint Ida testvérét, Ruffy Kálmánt, mint anyja tel­jes meghatalmazottját.15 Fia a család további történe­257

Next

/
Thumbnails
Contents