Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

Petőfi és Jókai Esztergomban

Petőfi Sándor sok fehér folttal tarkított, kérdőjelekkel kísért életútjának egy darabkáját igyekezett befoltozni 1955-ben Hatvány Lajos, Zolnay László közlése nyomán.1 Közzétette azt az anyakönyvet, amelyet az esztergomi belvárosi plébánián őriznek, s Várady Antal és Ruffy Ida 1846. június 29-én kötött házasság- kötésére vonatkozik.2

Önmagában ez a két név nem mond számunkra sokat, de más nézőpontba kerül az esemény, ha felfedezzük, hogy az esküvői tanúk Petőfi Sándor és Jókai Mór voltak. A kutatóban rögtön a kérdések sokasága vetődik fel, mivel nemcsak Petőfi és Jókai életének kutatása tartogat mindmáig megoldásra váró feladatokat, de a hozzájuk kapcsolódó személyeké is.

Az elsők között rögtön felvetődik: ki is volt Várady Antal? Ezt megválaszolhatjuk a másik esküvői tanú, Jókai Mór szavaival: „... Petőfi azon egyetlen barátja volt, akire soha meg nem haragudott, akivel soha össze nem kócódott.

Megismerkedésük első perceiben a szúrós szemű, szegénység gőgjével megáldott sápadt, sovány költő gyanakodva nézte a finoman öltözött „pesti arszlánt". A szabolcsi születésű (Paszab, 1819) Várady a sárospataki, eperjesi tanulóévek után 1840-ben jurátusként érkezett törvénygyakorlatra Pestre.4

251