Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

kapott aranygömbökkel, s a homlokzaton a város címerét is elhelyezték.

A jezsuiták gimnáziuma 1773-ig, a rend megszüntetéséig a Vízivárosban volt. Ezután a gimnáziumot a királyi városi ferencesek vették át, s felmerült az új épület felépítése, amely a Városháza keleti szárnyán kapott helyet. Az új szárny 1777-78-ban épült a korábbi mesterek tervei szerint és irányításával. Az építkezéshez az érsekség mésszel és kővel, a tanulmányi alap 6000 forinttal, a környező megyék pedig fuvarral járultak hozzá. A munka gyorsan haladt, s 1779-ben meg is kezdték a tanítást. A 19. század elejétől a gimnáziumot a bencések vették át. 1823-ban a lépcsőházat kihelyezték az udvarra, s a tantermeket kibővítették. Az új gimnázium 1880-as elkészülése után a Főapát utcába költözött, s helyén elemi iskola lett. 1930-ban hivatalok települtek ide.

3. Bisitzky-Müller ház (Posta)

Épült 1863-ban - E. 122. T. 325.

A városháztól jobbra, a tér délkeleti végén szemünkbe ötlik a két utcára néző sarokház nagy tömbje, a mai posta romantikus épülete. A házat 1863-ban az akkori tulajdonos, Bisitzky János építtette Prokopp János tervei szerint. Bejárata, főhomlokzata a térre néz. Az épület romantikus várra emlékeztet. Középrészét két félpillér emeli ki, amelyek bástyatornyokra hasonlítanak. A középrészt lezáró oromzat klasszicizáló.

A 310 négyszögöles telken álló házat 1721-től görög kereskedők lakták. 1786-tól Gábor Sándor görög pópa örököseinek tulajdonába került. Ugyanettől az

115