Trexler Kinga: Határ menti együttműködések. Szlovák - magyar határ menti együttműködés Esztergom és Párkány példáján (2005)
Trexler Kinga Határ menti együttműködések... 4.FEJEZET Tervek és ötletek a jövőre nézve Az előző fejezetek célja az volt, hogy bemutassam Párkány és Esztergom jelenlegi gazdasági, infrastrukturális, társadalmi helyzetét. Nagyon sok hátrányos, negatív tulajdonságról esett szó, de véleményem szerint nagyon sok negatív vonás mögött meghúzódik valamilyen lehetőség, ami a hátrányt előnnyé formálhatja. Tanulmányok készülnek, vizsgálatok folynak annak feltárására, hogy az Ister-Granum Eurorégió milyen erősségekkel, gyengeségekkel rendelkezik és ezekre alapozva milyen veszélyekkel és lehetőségekkel kell számolni. Nem szeretném a már meglévő fejlesztési programokat lemásolni, csupán néhány elemet kiemelni belőlük, amelyek felkeltették a figyelmemet és szeretnék néhány saját ötletet is ismertetni. 4.1. Közlekedés Ahogy azt már említettem, nem túl jók Párkány és Esztergom térségének közlekedési adottságai: az utak rossz minőségűek, túlterheltek, a tömegközlekedés visszamaradottsága nagyban hátráltatja az ingázókat. A két város közötti teherforgalom meglehetősen nehézkes a hídon érvényben lévő 3,5 tonnás súlykorlátozás miatt. A közúti közlekedésre megoldást nyújtana a 10-es elkerülő út megépítése. Természetesen egy kényelmesebb és - ami a fenntartható fejlődés szempontjából nagyon fontos - környezetkímélőbb megoldás lenne a tömegközlekedés korszerűsítése - gondolok itt elsősorban a vasúti közlekedésre. Ha nehézkes is lenne a Budapest-Esztergom vonal fejlesztése, megoldást nyújthatna a Párkánynána-Budapest vonal, ahonnan jelenleg is sokkal gyorsabban elérhető Budapest. A két állam köthetne valamilyen egyezményt a vasúti tarifákra vonatkozóan. Ez nem lenne egyedülálló jelenség Európában: egységes tömegközlekedési tarifarendszert alkalmaz Ausztria, Németország és Svájc a Bódeni-tó körül. 41
