Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)
eltorzult. Néhány évvel később, Szent Adalbert csak dühön- geni tudott a pogánysággal vegyes kereszténységen. A nagyobbik legenda szerint Szent Istvánt Szent Adalbert keresztelte meg. Azt azonban nem tudjuk, hogy ez mikor történt, és azt sem, hogy mikor járt először Adalbert Géza udvarában. A keresztelés tényének Adalberthez kötése is problémás, mivel azt feltételezné, hogy szent királyunk gyermekkorának egy részét kereszteletlenül élte le. A témával foglalkozó Bogyay Tamás20 (Csóka Lajos korábbi véleményét megerősítve) felhívja a figyelmet arra, hogy téves az eredeti szöveg keresztelésként való értelmezése az ott szereplelő kenetes (crismalis) jelző miatt. Nem keresztelés, hanem bérmálás aktusát örökítette meg a legenda.21 Erre rendszerint hét éves kor körül kerül sor, hogy hitében megerősítse a megkereszteltet. A bérmálkozó számot ad a keresztény hitben való elmélyültségéről és ismereteiről. A bérmálást püspök végzi, a bérmálkozó fiút pedig bérmakeresztapja támogatja. Véleményem szerint, István esetében az történhetett, hogy születése után megkeresztelték és atyja kereszt- ségben szerzett nevét kapta. Azonban ekkor már vége volt Szent-Galleni Brúnó kampányának, így az ifjú a pogánysággal kevert kereszténységben nevelkedett nyolc éves koráig. A szakirodalom 994-re teszi Szent Adalbert első látogatását Géza udvarában. Ezzel szemben én valószínűnek tartom, hogy erre már 983-ban sor került. Géza udvarában nem volt keresztény püspök, aki Istvánt megbérmálhatta volna, azonban a frissen felszentelt Adalbertnek immár joga volt ehhez. A kíséretében lévő szerzetesek közül legszívesebben Adal20 Bogyay Tamás: Szent István és Szent Adalbert prágai püspök. In. Szent István és kora. Szerk. Glatz Ferenc, Kardos József, Bp., 1988, MTA Történettudományi Intézet, 157. o. 21 Nagyobbik legenda. IKE 103. o. 24
