Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

legjobban, hogy a katonai szolgálatokból befolyó adók és ajándékok képesek egy országot fenntartani, mivel a kánság

jövedelmének jelentős részét ezek tették ki.

//

Őseink már az Etelközben is aktív kereskedelmet folytattak. Marvazi15 szerint ez volt a gazdagságuk forrása. Nem véletlenül, hiszen itt haladtak a térség legfontosabb kereskedelmi útjai. A magyarok valószínűleg megtartották arab bizánci és varég kereskedelmi kapcsolataikat az új hazában is, amelyek stabil felvevő piacot jelentettek a kalandozó hadjáratokon zsákmányolt holmiknak, cserébe pedig folyamatosan szállították a szükséges árukat. Az élénk pénzforgalmat jelzik a sírok gyakori dirhem leletei.

933-ban érte az első jelentős vereség a kalandozókat. I. Henrik ugyanis 9 év után megtagadta az adófizetést és a megbüntetésére érkező csapatot már erős, fegyelmezett sereggel várta. Ez azonban csak egyik eleme volt azoknak az intézkedéseknek, melyeket a kalandozók ellen hozott. Sokkal jelentősebb lépés volt, hogy a fontosabb utak mellett fekvő településeket és az átkelőhelyeket megerősíttette. Ezek a várak továbbra sem tudták meggátolni a magyar betöréseket, hiszen a könnyűlovas sereg a behatolás időszakában nem volt utakhoz kötve, a folyókon pedig egyszerűen átúsztattak.

M ás volt a helyzet a hazatérés időszakában. A zsákmány jelentős terhet jelentett. A szállításához szekereket és málhás állatokat kellett használni, de a rabszolgának elhajtott lakosságot sem lehetett árkon-bokron keresztül terelni. Az így lelassult és sebezhető kötelékek rákényszerültek az utak használatára, és számukra ekkor már komoly akadályt jelentettek az erődítmények. A málha lassító hatása önmagában nem jelentett volna gondot, mivel még így is gyorsabbak vol15 Marvazi. HKIF 45. o.

18