Négyesi Lajos: Szent István, a katona (1999)

A KOR EURÓPAI VISZONYAI

919-ben a német trónt a szász dinasztia foglalta el, de nem valószínű, hogy magyarhonban ennek bárki is nagy jelentőséget tulajdonított volna. Nem gyanította senki még akkor, hogy a szász uralkodók neve szorosan összekapcsolódik majd azzal a folyamattal, mely a magyarság életmódváltását hozza magával.

I. (Madarász) Henrik elődeivel ellentétben nem a hatalomért versengő hercegek ellen akart küzdeni, hanem a birodalom külső ellenségei ellen igyekezett elnyerni a támogatásukat. Elutasította, hogy a mainzi érsek felkenje és megkoronázza, ily módon függetlenítette magát az egyházi befolyástól. A kitűzött célját e nélkül is elérte, mivel a hercegek elismerték a hatalmát. Politikai intelligenciája remek katonai képességekkel párosult. 933-ban Riadénál sikerült szétszórnia egy jelentős létszámú magyar kalandozó sereget.

936-ban Madarász Henrik meghalt. Tizennyolc éves uralkodása stabilizálta a birodalmat. Az uralkodói székben 2^ éves fia, Ottó követte, aki katonai nevelést kapott, nem volt művelt, nem tudott latinul, sőt, egyáltalán írni sem, olvasni is csak később tanult meg. Apjával ellentétben uralkodását azzal kezdte, hogy felszenteltette és megkoronáztatta magát. Az Aachenben lezajlott szertartás a Karoling koronázások megújítását célozta. A frank, sváb, bajor és lotharingiai herceg hűségesküt tett, de szimbolikus gesztusuk egyáltalán nem jelentett tényleges alávetettséget. A hercegek hamarosan belháborút robbantottak ki, mely 955 májusában Ottó győzelmével végződött. Eltűnt a törzsi hercegek függetlensége, a király közvetlen családtagjai közül, maga nevezte ki a hercegeket.

11