Walter Gyula: Szent beszéd (1890)

Azon gyilkoló járványok közül, a melyek Keletről Nyugatra átterjedvén óriási pusztításokat vittek véghez az emberiségben, a legrettegettebb volt mindig a pestis.1

Többször látogatta meg a kegyetlen vendég hazánkat is. Különösen sűrűén mutatkozott a XVIII. század első tizedeiben. Meg nem elégedve u. i. azzal, hogy 1688-ban Angolországot és főleg Londont majdnem néptelenné tette, felkeresett rövid idő múlva más európai államokat is és 1710-ben hazánkban szedte áldozatait. Mintha csak ismerkedésre jött volna, igen udvariasan viselte magát, de csak azért, hogy a kö1 A pestis már a Kr. előtti időkben is ismeretes volt. Valószínűleg Aethiopiából, vagy Egiptomból származik. Görögországban, nevezetesen Athénben 428-ban Kr. e. dühöngött nagy mértékben. A római birodalomban Titus uralkodása alatt oly annyira pusztított, hogy Rómában egy nap 10,000 ember esett áldozatául! — Legkérlelhet- lenebb volt a kegyetlen vendég 542-ben tett látogatása alkalmával, midőn Konstantinápolyban 3 hó tartama alatt naponként 4—10,000 embert tarolt le és egész Európában Procopius szerint száz millió ember életét oltotta ki. Nagy mértékben pusztított a XIV., XVI., XVII. és XVIII. századokban. A jelen században csak Keleten tűnt fel e járvány. így 1827—29-ben Görögországot és a dunai tartományokat tizedelte meg. Törökországban 1831-ben szedte sűrű áldozatait. Egip- tom 1835- és 1844-ben érezte dühét. Mesopotamiában 1867-ben és 1873- ban félemlitette meg a lakosságot. Perzsia 1871-ben szenvedte át borzalmait. Tripolis rövid egymásutánban kétszer: 1859- és 1874-ben volt pusztításainak színhelye. V. ö. Cantu César. Világtörténelem. II.

köt.. 158-, VII. kötet 249., VIII. köt. 98-99., XIII. köt. 152., XVII. köt. 30 és 782. lapok. — Meyer. Conv. Lexicon. «Pest» szó alatt,

É----------------------------------------------------------------------------■