Walter Gyula: Szent beszéd (1890)

I

13

■■«SÄ

mondva — szükség esetén a tőke szerény kamatain kívül sajátjából is készséggel áldoz a szoborra.

Az évenként deczember 8-án tartatni szokott fogadalmi ünnepély, mely a szoborhoz vezetett körmenetből, sz. beszédből és az utána következő ünnepi miséből áll, minden valószínűség szerint 1740. óta van szokásban. Midőn u. i. a községi tanács ez ájtatossá- got 1768-ban szabályozta és az áhitat fokozása czéljá- ból lehetővé tette a lelkésznek, hogy több papot hívjon e napon, több szónoklatot tartasson és több misét mondasson, a szobornál tartott zenés letenyéről és a körmén étről, mint «régen szokásban levőkről» szól és megjegyzi, hogy mindezek a pestis megszüntetéséért tett fogadalom alapján dívnak.1

Régebben a körmenet a reggeli 7 órakor tartott nagy mise után vonult a szoborhoz. Tekintve azonban a téli időt, legújabban, Némethy Lajos lelkész kezdeményezésére, igen helyesen akként lön e szokás módosítva, hogy a körmenet a későbbi — 10 órakor kezdődő — istenitisztelettel kapcsolatosan 9J/2 órakor tartatik.

E változás óta számosabban vesznek részt a körmeneten és emelik buzgó fohászaikat a bold. Szüzhöz, hogy a várost hatalmas ótalmával minden testi-lelki

baj ellen megvédeni kegyeskedjék.

—

&

*

«5«

1 1768. évi tanácsi jegyzőkönyv. 23. lap.