Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981 (1981)
Csolnok környéki bányászat 69 VI-os akna 1930. augusztus 10-én indult az akna mélyítése és másfél évi szünet után, 1933 októberében fejeződött be. 1935. június 10. Elkészült a VII-es légakna (220 m) Az üzemrész szervezetileg Reimann-aknához tartozott. Augusztusban lemélyítik a VI-os lejtaknát (a — 70-es szintig), a VII-es akna felől pedig a IV. lejtaknát mélyítették a légvezetés megteremtéséhez. 1936. december 25-én 8,5 m3lp-es vízbetörés történt az „S” II. mező -101-es szintjén. A folyó vízben történő cementálás eredménytelen volt, ezért 1938. június 30-ra a vízbetöréssel érintett aknák összekötő vágatait betongáttal zárták el, a széntermelést az oligocén mezőre koncentrálták és megnyitják a Felsőligeti paleocén mezőt (1937). Augusztus 1. Zárják a gátakat, megkezdik a cementálást. 1940. A Ligeti mező felől megkezdik az „S” III. mező víztelenítését (lecsapoló fúrásokkal), majd kinyitották a gátakat. 1941. Újranyitják a IV-es lejtaknát, lehatolnak a — 67-es szintig, de a cementálási homokkal szennyezett víz megnövekedése útját állja a víztelenítésnek. A VII-es aknai mezőt az aknapillérig lefejtik és befejezik a ligethegyi oligocén telep fejtését. 1942. szeptember 27-én újabb vízbetörés a —113 szinten (4,3 m3/p). 1943. február 3. Az aknát a cementálás sikere érdekében tervszerűen víz alá engedték. 1944. január 1-én megindul a cementálás utáni vízmentesítés, de május 11-én újra elfullad az akna. VI-os akna széntermelése Év Tonna Év Tonna Év Tonna 1936 58 400 1947 30 080 1958 11 867 1937 62 500 1948 10 220 1959 45 744 1938 132 200 1949 — 1960 50 926 1939 251 000 1950 — 1961 91 254 1940 264 000 1951 — 1962 100 783 1941 257 500 1952 — 1963 115 791 1942 185 600 1953 — 1964 121 269 1943 1 500 1954 — 1965 114 376 1944 — 1955 — 1966 84 679 1945 — 1956 — 1967 72 796 1946 — 1957 — 1968 8 490 1946. november 30. Ismét megkezdődik a víztelenítés és 1947. február 21-én elérik a —56 m-es szintet, november 9-én lyukasztanak a VII-es aknai vágattal. 1949. február 5-én a —62 szinten 47,1 m3/p vízbetöréssel az akna ismét elfullad, 1949 végén kezdik el a víztelenítést. December 14-én értek le a —56 m-es szintre és a VI-os lejtakna fejnél vasbetongátat építettek. 1950. március 4-én 42 m3/p vízbetöréssel az akna ismét víz alá került. 1957. október 12. Megindul az akna víztelenítése és 1958. január 23-án értek le a —56 szintre. 1959. Előkészítik a régi oligocén alapközle pillérének lefejtését a -56-os és a —45 szinteken. Ugyanerről a vágatpárról mélyfeküben kezdik meg a Felsőligeti paleocén széntelep feltárását. A VH/a lejtaknai bányamező +100 szintjének feltárását D-i irányban kezdik meg. 1960. A — 56-os és a —45 szinti feltáróvágatokat ÉNY-i irányban vetősor zárja le, a területet visszafejtik. A fenti szintekről indított D-i irányú vágatpár IX. 1-én érte el a paleocén széntelepet, amelyet a -49 és — 54-es szinteken K—NY-i irányú csapásvágatokkal készítettek elő fejtésre. E szintek alatti terület megnyitására mélyítik a K-i ereszkepárt. Az alapvágattól Ny-ra a felszabadított vízvédelmi pillér lefejtését végzik. VII-es akna +103 szinti aknarakodójáról a +103 szinti oligocén telepet fejtették le (a homokürítő pillérében). Május 1-én összelyukasztották a VI-os akna — 56 szintjéről indított főlégsiklót a VII-es aknai ereszkével. A Vll/a lejtaknai mezőben 1,25 m-es telepet tárnak fel és fejtenek le igen kellemetlen kőzetviszonyok között. Június 21-én előfúrásból metánt csapoltak, amely belobbant. Az aknát I. sújtólégveszélyességi osztályba sorolták. A —56 szinti alapvágaton acc.-os mozdonyszállítást alkalmaznak. 1961-ben már csak a felsőligeti mező paleocén telepében folytatták a művelést. A K-i szárny —56 szinti területét visszafejtették. A Ill/a ereszkével elérték a — 70 szintet, ahol a feltárás öregségi vizet csapolt és az ereszkét elárasztotta. Víztelenítés után lejutottak a —88 szintig, ahol 5 m3/p teljesítményű átemelő szivattyúkamrát építettek. A területet a -66-os szinti légvágaton át bekötötték a VII-es aknai IV-es lejtaknába és megkezdték az előkészített terület lefejtését. A Felsőligeti mező É-i irányba levetett területét bányabeli fúrásokkal megkutatják és vágatokkal feltárják.
