Balogh István: Szalkay László esztergomi érsek †1526 (1942)
55 Ez okok miatt nem akarva a gondjaira bízott egyházmegyét elhanyagolni, kéri a pápát, hogy Demjén váci kanonokot és jogtudort, akit kora műveltsége és erkölcsei erre méltóvá tesznek, helyetteséül fogadja el és engedje püspökké szenteltetni. Egyben ígéretet tesz Demjén tisztes eltartására, addig is, míg kerül számára egy jobb javadalom. Szalkaynak ez az eljárása nem volt szokatlan jelenség az ő korában. Nem egy, csak a király által kinevezett, de fel nem szentelt püspök tette azt, amit ő; hogy t. i. az egyházkormányzattal kapcsolatos ügyeket legalább is jórészben maga intézte, míg az egyházi ténykedéseket és szertartásokat segédpüspöke végezte.9) Ily különleges helyzet megértéséhez ismernünk kell a magyar királyi főkegyúri jogról a középkor végén kialakult felfogást, amelyet éppen SzaLkay váci püspöksége idejében öntött végleges jogi formába Werbőczy István.10) Az ő felfogása szerint a magyar királyt, mint legfőbb kegyurat és a Szt. Istvánnak adott pápai kiváltságok örökösét megilleti a püspökkinevezés joga, míg a pápák csupán megerősítik a kinevezést, és a választott püspökké szentelésére adnak engedélyt. A királyi kegyúri jog ilyen értelmezése oly általános volt már a Jaggelók korában, hogy Werbőczy úgy szól róla, mint amelyet Szt. István óta szakadatlanul gyakoroltak. Az igazság ezzel szemben az, hogy Werbőczy a kegyúri jog történeti fejlődését nem tudta áttekinteni, hanem az utolsó időkben kialakult helyzetet vetítette vissza a múltba. A XII. és XIII. század folyamán nálunk is a káptalanok választják az egyházfőket és a választást a Szentszék megerősíti (confirmatio) .11) Idővel a pápák mind sűrűbben tartották fenn maguknak az egyes javadalmak betöltési jogát (reservatio), aminek kapcsán szokásba jött, hogy az új javadalmas bizonyos összeget tartozott fizetni a Szentszéknek.12) A XV. század folyamán az uralkodók és országgyűlések mind erőszakosabban lépnek fel a Szentszékkel szemben, hogy a javadalmak betöltése körül jogokat szerezzenek maguknak.13) Törekvéseiket iparkodnak a kegyúri jogon, ősi jogszokáson, pápai adományozáson alapuló kiváltságokként feltüntetni, pedig nem mások, mint újabb ») pl. Szatmári 1498-ban veszprémi püspök és kéri a pápát, hogy ne kötelezze a rendek felvételére. 1501-ben váradi püspök (Bunyitai: A váradi püspökség' története. I. 348. 1. Csak 1506-ban szentelteti fel magát. 1») Az 1514-i országgyűlésen mutatta be müvét, a Tripartitum opust, n) Galla: Mátyás és a Szentszék. 102 1. i2) Annata, servitium. is) Részletesen ír erről a kérdésről Galla: Mátyás és a Szentszék a Lukinich- féle Mátyás király emlékkönyv I. kötetében.
