Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)

Sokkal jelentősebb alkotása Packhnak a vágszent- kereszti (Nyitra megye) plébániatemplom. Vágszentke- reszt Rudnay Sándor érsek szülőhelye. A falu középkori eredetű, de 1757-ben megújított templomában keresztelték meg őt. itt mondotta első miséjét, ennek kriptájába temették őseit, közöttük édesanyját, Dőry Annát is. Az 1824. évi egyházlátogatást végző Jordánszky Elek kanonok jelentéséből értesült Rudnay a templom leromlott állapotáról és arról, hogy már nem elégséges a hivek befogadására, és nyomban kiküldötte Packhot a templom megvizsgálására. Packh javaslatára Rudnay új templom építését rendelte el és — 20 000 bécsi értékű forint költségkeretet engedélyezve — utasította a plébánost, hogy készíttesse el a templom tervét. Az új templom helyének kijelölése körül évekig elhúzódó vita keletkezett a helybeli közbirtokosok között, ezért csak 1828 végén mutathatta be a plébános a Verner nevű csejtei kőmí- vesmester által készített tervet. Rudnay nem találta megfelelőnek ezt a tervet és megbízta Packhot, hogy csinosabb, de mégis egyszerű (aliquanto comptius, simplex tarnen) tervet készítsen. Packh derekasan megfelelt Rudnay kívánságának. A régi templom helyén, de a tengely go fokos elfordításával épült, 8 öl széles és két- annyi hosszúságú belső teret magába záró épületben a klasszicista ízlés egyik legszebb falusi templomát alkotta meg (11. kép). A szentély lecke-oldalához csatlakozó kápolnaként megmaradt a régi templom szentélye és a kripta is. A négyzetes torony kisebb testvére az egyidejűleg tervezett pannonhalmi toronynak, de erkély és kupola helyett félhagyma alakú kettős sisak koronázza)^] (12. kép). Maga a templomtest még az 1829. év folyamán elkészült, a torony felépítése és a belső berendezés azonban 1831-ig elhúzódott. Packh tervezte a berendezést is, ennek szobrászmunkáját pedig Pugert Imre nyitrai szobrász készítette. A belső díszítés érdekessége a szentély két

ii. A vágszentkereszti plébániatemplom

12. Részlet a vágszentkereszti templom tornyáról

oldalán, a sekrestye, illetőleg a kápolna bejárata feletti félkörös mezőben levő két dombormű, amelyek a Packh által épített templomokat ábrázolják: az egyik oldalon az esztergomi bazilikát Kühnel terve szerint, a másikon pedig — képzelt tájban elhelyezve — az esztergomi Szt. Anna templomot, a héregi és bajcsi plébániatemplomot, továbbá egy kis kápolnát, amelyet valószínűleg az esztergomi szenttamáshegyi kálvária-kápolnával kei! azonosítanunk[44] (13. kép).

E kevésbé ismert alkotásokkal szemben országosan ismert a klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotása, az esztergomi Szt. Anna templom. Esztergom déli részén, a mai Sallai Imre utcában már a XVIII. század óta kicsiny kápolna állott szt. Anna tiszteletére. Rudnay megnagyobbítani akarta ezt a kápolnát, hogy az arrafelé terjeszkedő város lakosai a közelben találjanak templomot. A városi tanács kérésére azonban nem itt, hanem a közeli, központi fekvésű Vendel téren (ma: Hősök tere), a Dorog, illetőleg Tát felé menő országutak elágazásánál épített új templomot. Annál szívesebben tette ezt, mert ez a hely emlékezetes volt számára: 1820. május 15-én, mikor érseki beiktatására Esztergomba érkezett, itt fogadta a megye küldöttségének és az egész országból összegyűlt vendégeknek üdvözlését.

Rudnay 700 személyt befogadó templom tervezésével bízta meg Packhot, szabad kezet hagyva néki a formát illetően. Packh az ókori Róma építészetének mesterművét, a Pantheont választotta mintaképül, nem utolsósorban azért is, hogy alkalma legyen egy — bár kisebb —

11