Prokopp Gyula: Packh János, 1796-1839 (1974)
ly. Packhnak az egri főszékes egyházhoz készített terve — Alaprajz renc által készített terv Rudnayhoz mint a megye örökös főispánjához került jóváhagyás végett. Rudnay nem volt megelégedve Feigler tervével és helyette Packh-kal készíttetett új tervet. E terv szerint épült fel a megyeház hátsó traktusa az 1825—1827. években. Packh tervrajzai közül fennmaradt a földszinti alaprajz, valamint az északi szárnyépület homlokzati rajza [46]. 1910-ben átépítették a megyeház Deák Ferenc utcai homlokzatát, de az említett udvari szárny változatlan maradt (16. kép). * Az esztergomi építkezés Ilire és vele együtt Packhnak növekvő hírneve Pyrker László egri érsek érdeklődését is felkeltette. Nyilván az ő kezdeményezésére történt ugyanis, hogy 1828 elején Rudnay arra utasította Packhot, küldje el Pyrkernek az épülőfélben levő esztergomi bazilika rajzait. Pyrker a február 5-én kelt, Packh-hoz intézett levelében köszönte meg a küldeményt és hozzáfűzte, hogy csak beható tanulmányozás után fogja azokat visszaküldeni. Ez június 14-én történt meg. A kísérőlevélben arra kérte Packhot, jöjjön el Egerbe, „hogy közöljem Önnel, mit szeretnék én itt megvalósítani”. Packh eleget tett a meghívásnak és akkor kapott megbízást Pyrkertől az egri székesegyház tervének elkészítésére. Packh 1829 tavaszára készült el a tervvel és április elején küldte el a rajzokat Pyrkernek. Pyrker az április 18-án kelt levelében értesítette Packhot a tervek megérkezéséről, majd így folytatta: ,,A homlokzat, a belső, minden, minden nagyszerű. A hozzá nem értőt is megragadják a szép formák. Erős a reményem, hogy a jövő évben már hozzá is kezdhetek, természetesen az Ön vezetése alatt. A homlokzatot, metszetet és alaprajzot Bécsben litografáltatom és szétküldöm az egyházmegyében, hogy a világiaknak is részük legyen benne, mert máris késznek nyilatkoztak az anyagi hozzájárulásra. Szívesen vettem volna azonban a költségvetést a toronyról is. Ez nem állhat lent a téren, mert ott nagyon mélyen lenne és a líceum épülete elnyelné a harangszót.” [47] . Packh tervét az említett litográfiákról (iy—ig.kép) ismerjük[48]. A háromhajós, bazilikális elrendezésű ternp- plom főhajójához téglalap alakú szentély csatlakozik, mögötte pedig egy kisebb, hasonló alakú kápolna nyílik. A főhajónál rövidebb mellékhajók folytatásában vannak a sekrestyék, a két torony pedig a szentély oldalfalaihoz simul. A főhomlokzat — a három hajónak megfelelően — három szakaszra tagozódik. Közülök a középsőt hat oszlopon nyugvó előcsarnok hangsúlyozza, kétoldalt pedig pavilonokkal közrefogott oszlopcsarnokok teszik szélesebbé a homlokzatot. A mellékhajókat széles pilléreken nyugvó árkádok kapcsolják a dongaboltozattal födött, gazdagon díszített főhajóhoz. Külön meg kell emlékeznünk a homlokzatot ábrázoló rajz bal oldalán látható toronyról. Ezzel kapcsolatban ugyanis felmerül a kérdés, vajon a szentély oldalához tervezett tornyok egyikének rajza-e, vagy esetleg egy harmadik (azok helyett, vagy azokon felül), a homlokzat közelében építendő, különálló harangtomyot ábrázol-e? Figyelemmel Pyrkernek az imént idézett soraira, mi az utóbbit tartjuk valószínűnek. Pyrker ugyanis csak egyesszámban beszél a toronyról. Abból pedig, hogy Packh nem készítette el a torony költségvetését, arra kell következtetnünk, hogy a torony tervét a kapott megbízáson túl, saját kezdeményezéséből készítette. Pyrkernek a harangszóval kapcsolatos észrevétele szintén arra mutat, hogy Packh nem a szentély mellett, hanem a székesegy18. Packhnak az egri főszékesegyházhoz készített terve — Főhomlokzat és torony 19. Packhnak az egri főszékesegyházhoz készített terve — A székesegyház belseje 13
