Ősi magyar népszokások, dalok és táncok bemutatója a MOVE szigeti sporttelepén. Műsor 1939. augusztus 15-én (1939)
7 Kéménd. Kéménd magyar ajkú, rom. kát. vallasd nagyközség a Qaram mentén 1972 lakossal. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. Szent István király a Hunt— Pázmán nemzetségből származó Bénynek adta e területet. 1217-ben a Hunt—Pázmán nembeli Amadé a bényi monostornak adományozta. 1292-ben ugyanezen nemből származó Kázmér fia, Ugrón comes birtokrészét az esztergomi érseknek volt kénytelen átengedni a IV. László halálát követő bel- zavarban okozott károkért. 1295-ben a községnek már plébániája is volt. A XIV. század elején Csák Máté tisztje Vörös Bede elfoglalta s tőle az érsek csak 1312-ben nyerte vissza. 1382. előtt Demeter bíboros-érsek a Garam folyón Kéménd melletti malmának felét az esztergomi Szent György templomnak adományozta. A török világban a hódoltsági területhez tartozott. 1696. évi összeírás szerint a gyakori katonai beszállások következtében elpusztult. 1713-ban visszaállították plébániáját. Templomát gróf Esterházy Imre hercegprímás kezdte építtetni, amelyet utóda gróf Csáky Miklós fejeztetett be. 1848-ig az Központi étteremben és sörcsarnokban találkozunk a műsor után.
