Ősi magyar népszokások, dalok és táncok bemutatója a MOVE szigeti sporttelepén. Műsor 1939. augusztus 15-én (1939)

5

Bény.

Bény magyar nagyközség a Garam partján fekszik, lakosainak száma 1790. Túlnyomó része rom. kát. vailású. A rómaiak idejében nevezetes hely volt. Szent István király Hunt fia Bény-nek adományozta a területet, kitől a helység nevét vette. Hunt—Pázmán ivadéka Amádé 1217- ben premontrei prépostságot alapított, amely kb. 1500 körül elvesztette önállóságát és 1516-ban a sági (ipoiysági) prépostság alá tartozott. 1531. évi összeírás szerint két különálló helység volt: Felsó'-Bény és Alsó- Bény, a nép később Felső-Bényt Nagy- Bénynek, Alsó-Bényt Kis-Bénynek nevezte el, amely elnevezés 1848-ig fennállott. 1696- ban Kis-Bény az esztergomi káptalané, Nagy- Bény Bottyán Jánosé volt, aki azt zálogba bírta a Pálffyaktól. Bény a felszabadító háborúkban sokat szenvedett. Bécs felmentése után az arra vonuló hadak teljesen elpusztították. Az Árpád-korban épült ősi bazilikáját 1722-ben kezdték helyreállítani, amelyet 1732-ben báró Mednyánszky László c. püspök szentelt fel. A község műemlékei közül nevezetes még a templom mellett lévő köralakú kápolna. A községet a Garamig két sorban őskori sánc övezi. A sáncok mellett vannak egy VI. századbeli kolostor romjai, amelyet a törökök pusztítottak el.

A bényi népi csoport bemutatójának műsora;

1. Dalos fölvonulás „A nagybényi temetőben“ c. dalra.