Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
94 elsősorban ezen egyházmegye óvónői ellátásáról kívánt gondoskodni annak ellenére, hogy az ország egész területéről fogadta növendékeit. 13. Számord Ignácz 1957. augusztus 25-én született a Somogy megyei Tapsonyban. Később Esztergomba költözik a család. Apja erdész az egyház birtokán, anyai nagyapja iskola- mester a Ouna bal partján lévő Muzsla községben. Középiskolai és teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, 1880-ban szentelték pappá. Lelkészi tevékenységét a csallóközi Somorján kezdi, ahol a polgári iskolában latint és hittant is tanít. 1883-tól Esztergomban, a belvárosi plébániatemplom, 1890-tól a Szent Anna templom lelkésze. Hat évig a helyi Kisdedóvó Társulat titkára, ezért is bízzák meg az óvónőképző intézet vezetésével, valamint ezért tekint el nála a miniszter a tanári képesítés megszerzésétől. Választmányi tagja a kisdednevelők országos egyesületének, részt vesz számos egyházi egyesület munkájában. Széles körű egyházi és szakmai irodalmi tevékenységet folytat. Lélektan tankönyvet ír a katolikus óvónőképzők számára, valamint a Kisdednevelés és módszertana című tankönyvet. (1895) Több vallásos jellegű kiadványt és pályaművet készít. Munkáinak jelentős részét az iskola évkönyveiben teszi közzé.- A kisdedóvónő jő tulajdonságai (1894-95)- Az óvd- és tanítónőképzés egyesítése (1897-98)- Megfelelnek-e a Frőbel-féle foglalkozások a magyar kisded kedélyének? (1898-99)- A római katolikus óvónőképző intézetek tanításterve (1899-1901)- A római katolikus kisdedóvó intézetek és gyermekmene- dékházak foglalkoztató anyagának tervezete (1913-15)- Az Esztergomi Érseki Óvónőképző Intézet szervezeti szabályzata (1909-11)- A magyar katolikus kisdedóvó intézetek rendszabályai (1907-09)
