Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
93 10. A kisdedóvásról szóló törvényt 1891. április 28-án fogadta el az Országgyűlés. Az Országos Törvénytárban 1891. május 5-én jelent meg. '11. Hazánkban az első óvodát Brunszvik Teréz nyitotta 1828. június 21-én a budai Krisztinavárosban, édesanyja telkén, melyet angyalkertnek nevezett. Kezdetben kevés támogatója akadt, de a 30-as évek elején már 13 működött az országban. Esztergom sem késlekedett, mert 1837-ben már itt is megnyílt az első kisdedóvő, mely inkább idényjellegű menedékháznak tekinthető, ahová a munkába sietők vittek naponta 30-40 kisgyermeket. Vezetője Argauer Máté plébános volt, a gyerekekre - Számord Ignácz feljegyzése szerint - egy Juli nevű leány felügyelt. A város első ilyen gyermekintézménye rövid működés után megszűnt. A 60-as években újabb magánkezdeményezés bontakozik ki, melynek célja, hogy ismét kisdedővót hozzanak létre a városban. 1863. április 12-én ennek előmozdítására megalakul az Esztergomi Kisdedóvó Társulat. Erőfeszítésük eredményeként még ugyanez év november 15-én az akkori Duna - ma Oeák Ferenc - utcában megnyílik a második kisdedóvő, mely két év múlva kerül mai helyére, a Bottyán János utcába. Képzett óvóról is gondoskodtak Németh Antal személyében. Ez az óvoda a belvárosban működött. Felmerült a gondolat, hogy a földműves nép gyermekei számára is létre kell egyet hozni valahol a Szent Anna templom környékén. A város képviselő-testülete úgy határozott, hogy a külső elemi iskolára (kapuiskola - ma Kossuth Lajos utca 65.) emeletet építenek, és a földszinti rész lesz a legkisebbeké. Mindez azonban csak terv maradt egészen 1872-ig, amikor Simor János érsek a templom melletti zárdában hozta létre az új gyermekintézményt. 12. Itt az esztergomi főegyházmegyéről van szó. Területének nagyobbik hányada a Dunától északra, a mai Szlovákia területére esett. A létesítendő intézménnyel tehát az érsek
