Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
62 Pár évvel később: "Megbeszélést tartottunk a tanítás anyagának gyakorlatiassá tételéről, valamint a különböző tudományos ismereteknek egymásba kapcsolódásáról, s így az ismeretek egységének kialakításáról. Külön megbeszélést folytattunk arról, hogy milyen szempontok figyelembevételével vegyenek részt a tanárok a hospitálásban. Módszeres értekezleten tárgyaltunk az asszociáló képzetekről, mint a tanítás alapjáról, a kérdések szerepéről a tanításban. A feleltetés mikéntjéről, az ismeretek megerősítésének módjáról, a tanár személyiségének megnyilatkozásáról stb." Korunkban is aktuális az iskola törekvése, hogy "a növendékek értelemfejlesztő módon jussanak ismeretekhez, s éppen ezért nem annyira az ismeretek tömegére, mint az (62) értelem alaki fejlesztésére helyeztük a súlyt." "Kerültük az elmélet túltengését, de mindig törekedtünk arra, hogy a tanítás anyagán az önálló meglátást, ítélést, fogalmi ismeretet és rendezést elvégezzük. Mindezeken túl különös gondot fordítottunk a nyelv magyarságának, a szóbeli előadásnak, az önálló fellépésnek s az egyes tárgyak keretében kínálkozó gyakorlati tevékenységnek fejlesztésére. (63) A hivatásra, a szakmára való nevelés végig jelen volt a tanítási évek során. "Szakképzéssel nemcsak a IV-V. osztályban, hanem az összes osztályokban gondunk van (gondolunk rá! szerk.), s az alapvető ismeretekhez, amelyek az elemi iskolának is anyagát teszik, módszeres feldolgozásban úgy nyújtjuk, amint majd nekik egykor az elemi iskolában nyújtaniok kell."(64) Az iskola vezetése 1932-ben nevelői értekezleten ostorozta a helytelen, a "korszerűtelen" számonkérési módszert. "Egyes tanárok a feleléseket gyakran megszakítják jelentéktelen kérdésekkel. Ez három szempontból helytelen,- mert a növendék önállóan nem tudja témáját kifejteni,- a folyamatos, szép előadás elérése, melyet az Utasítás annyira hangsúlyoz, így nem érhető el,- amidőn ragozási vagy szőrendi hibákat vétetnek észre a növendékekkel a tárgyra vonatkozó képzettartalom kialakulását akadályozzák.
