Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
55 határozott nyelven történjék. Más nyelven társalogni nem szabad. Az ellátás díját nem havonta, hanem az egész tanévre állapították meg, mely csupán az étkezés és a szállás ellenértékét foglalta magában. Ezen kívül kőtelező és fakultatív pőtdíjak voltak. Külön - kötelezően - fizettek a mosásért, orvosért és a fürdőért (kezdetben az internátusbán volt erre lehetőség, később a városi uszodába is jártak), az intézeti ruhanemű használatáért, a bútorhasználatért, a német nyelv tanulásáért. Fakultatív díjat a francia vagy az angol nyelv tanulásáért, a külön zenéért, a festés tanulásáért. Az 1926/27. tanévben pengőben az alábbiakban alakultak a költségek: Alapellátás 500 pengő, kötelező pótdíjak 96 pengő, fakultatív díjak 210 pengő. A harmincas évektől ezek az összegek fokozatosan emelkedtek. 1941/42-ben például csupán az alapellátásért évi 1.000 pengőt fizettek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy fokozatosan emelkedik a bejárók száma. Az 1941/42. tanévről készült évkönyvben elismeri az internátus vezetése, hogy "egyik másik szülő csak takarékossági szempontból járatja be vidékről gyermekét . " Az oktató-nevelő munka elvei és eszközei A kor követelményeinek megfelelő vallásos és hazafias nevelés elmélyítését szolgálják a növendékek .számára létrehozott ifjúsági egyesületek, amelyek egy része már az intézmény megalakulása első évében létrejött. Az első évtizedekben két egyesület működéséről számolnak be az évente kiadásra kerülő évkönyvek. Az egyik a kimondottan hitbuzgalmi feladatokat ellátó - ifjúsági vezetéssel tevékenykedő -, 1922 szeptemberében alakult Máriakongregáció, melynek a tanulók mintegy fele volt tagja. Egyrészt ügyelt a fiatalok vallási életére (vallási- -eucharisztikus szakosztály), másrészt szociálpolitikai feladatokat látott el (karikatív szakosztály). A jelesebb egyházi ünnepeken szegénysorsú gyerekek számára gyűjtöttek vagy saját maguk készítettek ruhát, a gyakor
