Gábris József: Mozaikok az esztergomi nevelőképzés történetéből - Esztergomi Tanítóképző Főiskola Kiskönyvtár 9. (1988
40 javul a munkásoké, 2,80-ra. A parasztgyerekek mintegy 3 tizedes elmaradása utal a falusi általános iskolák akkori állapotára, színvonalára is. A végzettek többsége is a megye területén talált magának munkahelyet. 1954-ben például a 23 friss diplomás közül kettő került a megye területén kívülre. Még jellemzőbb, hogy 17 a Oorogi járásban kezdte működését. Nagyjából ugyanez az arány 1955-ben is. Tanulóinak létszáma a három évfolyamon 100 körül mozgott tanévenként, jelentős hányaduk kollégiumban lakott. 1953-ban például összesen 99-en voltak, 5-en laktak helyben, 46-an bejárók voltak, 48-an kollégisták. A bejárók útiköltség-térítést kaptak. A kevés helybéli tanuló miatt a szülői munkaközösséget az iskola egyetlen tanévben sem tudta megalakítani. A kollégium az átköltözés után sem vált önállóvá, hanem a tanítóképző hasonló intézményének része maradt, ami súrlódásokra a- dott alkalmat, melyet szerintük az okozott, hogy ott nem működött olyan nevelőtanár, aki megértette volna az óvónőjelöltek sajátos problémáit, elfoglaltságait, ezért az igazgató 1954-ben indítványozta, hogy a kollégiumot is teljes egészében válasszák le a tanítóképzőről, ha külön épületben működik, jogilag is váljék önállóvá. A megfelelő tartalmi munka biztosítása is meglehetősen sok gondot okozott az igazgatónak. Egyrészt azért, mert 1953-ig - a három évfolyam felfejlődéséig - nem volt helyettese, másrészt, mert az igazgató és a mintaóvoda óvónőin kívül a nevelők is csak ismerkedtek az óvónőképzés tartalmi oldalával, azaz nem voltak igazi' szakemberek, akik közül főállásban az igazgatóval együtt az 1953/54-es tanévben 6 fő dolgozott az intézetnél, míg az óraadók száma 7 volt. Ok ebben az évben 36, az előbbiek 156 órát láttak el hetenként. Mindezek ellenére az előírt tárgyak oktatása, tanulása mellett jutott idő a szakköri tevékenységre is. Erre ugyancsak a teljes felfutás (1953/54) évéről vannak adataink. E szerint pedagógiai, magyar nyelvi, magyar irodalmi, ének-zenei, bábjáték és szem
