Zolnay László: Martsa Alajos munkássága - Fotóművészeti kiskönyvtár (1977)

Ennek adózott Esztergom Városi Tanácsa, amikor utóbb, a város millenniuma alkalmából, 1973-ban Martsa Alajost elsőként választotta díszpolgárává.

Az újjáépítési, újjászervezési harcok és munkák nehezén túlesve Martsa megvált a közigazgatási ügyektől, s 1948-tól 1973-ig a Városi Könyvtár vezetőjeként működött.

Erre az időszakra esik Martsa esztergomi körének és fotóművószi alkotótevékenységének másodvirágzása is. Szorosabb kapcsolatba került fivére, Martsa István szobrászművész mesterével, Ferenczy Bénivel (akinek 1947-es esztergomi művésztelepét Martsa Alajos szervezi meg), a várost félig szülővárosának érző, érsekújvári születésű Kassák Lajossal és Gadányi Jenő festőművésszel. (Kassák 1957. évi kiállítását Martsa rendezi meg a Városi Könyvtárban, Gadányinak több ízben is rendez kiállítást.)

Martsa személyén át fonódik szorosabbra Esztergom kapcsolata Czóbel Bélával és feleségével, Modok Mária festővel. Az esztergomi muzeális gyűjtemények kiállítási munkája s a baráti-elvtársi kapcsolatok egyaránt előmozdították az elmaradott és egy ideig elnyomott város kulturális életének, ama bizonyos jó társadalmi közérzetnek a kibontakozását.

Portréalkotó művészetén túl kiemelkedőek Martsának azok a műtárgyfotói is - például a garamszentbenedeki Urkoporsóról készített sorozata —, amelyek a művészeti emlékekben oly gazdag Esztergom műkincseinek bűvöletében, ihletésében fogantak.

Ha nem lenne anakronizmus, úgy mondhatnám: Martsa Alajos otthona ma is irodalmi-művészeti szalonszámba megy.

Egyik barátunk így jellemezte Martsa Alajost:

— nem is személy, hanem intézmény. . .

És van is ebben valami.

A messzebbről jött, sokat látott, messzire tartó emberek belső sugárzása ma is

11