Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)

41 VA boldogságos szent Szűz tisztelete.

Isten után reményünket a boldogságos Szűz Máriában helyezzük, s népünk is, szivünk legnagyobb örömére, nála keres és talál vigasztalást és menedéket. A szent Szűz e tiszteletét emelni j óhajtván ő eminentiája, mind Rosnyón és Pécsett, mind Esztergomban megalapítá a nép nagy lelki vigasztalására és hasznára a szent Szűz szivéről nevezett társulatot, azt a megyékben terjesztő s gyarapítá, s a társulat tagjait leginkább vasárnapokon és ünnepeken délutáni érákban egyházi beszédeiben buzdítja és lelkesíti., j Ugyan e czélból

1854-ben a romai pápa, IX. Pius, szentséges atyánk által megliivattatván ő eminentiája, Romába utazott, s a többi ott levő körül-belül 200 püspökkel a boldogságos sz. Szűz szeplőtelen fo- ; gantatásáról szóló hitről tett tanúságot; jelen volt a nagy ünnepélyen is, midőn az említett évi december 8-dikán IX. Pius kimondá, hogy a szent Szűz eredendő bűn nélküli fogantatását állító tan hitte

ágazat. O eminentiája 1854-dik October 19-dikén indult el Esztergomból, Romába érkezett October utolsó napján; visszafelé elindult december 29-dikén, és Esztergomba szerencsésen megérkezett január 7-dikén, és husvét utáni negyedik vasárnapon, május 6-án, a szeplőtelen fogantatási ünnepet egész Magyarországgal fényesen megtartatta.

1857-ben ünnepeltetett a bold. sz. Szűz nagy-mária-czeli csudálatos szobrának hétszázados tisztelete. O eminentiája, mint a szűz Máriát nagy bensőséggel tisztelő magyar nemzet prímása, fölszólítá a népet, hogy September 8-ára vele Máría-Czelbe menjen Máriát tisztelni. Összejött 232 egyházi személy, ezek közt 3 püspök; kétszáznál több áldozár, és több papnövendék; voltak jelen a mágnási és nemesi rendből is ; a nép száma a huszonötezret meghaladta, oly roppant bucsumenetet képezve, minőt nálunk soha nem láttak. 0 eminentiája Pozsonyban és Mária-Czelben egyházi

6