Zalka János: Magyarország primásának Arany-áldozata 1859. november 6-kán (1859)

szesítni méltóztatott kegyes főpásztorunkat is, nagy-kéri S cito v s z k y János tábornok, magyarországi lierczeg-primás és esztergomi érsek ur ő eminentiáját. Ugyanis bíboros főpásztorunk 1809-ben nov. 5-kén szenteltetvén föl áldozó papnak Jászóvárott a rosnyói megye részére, a franczia háborúk miatt akkor ott tartózkodó bécsi nuncius Sever olli Gábor, viterbói püspök, később bibornok által, ez idén tölté be papságának félszázadát. Minél ritkább eddig az ország prímásainak arany-áldozata, s nagyobb a köztisztelet, melylyel ő eminentiája iránt viseltetik az egész magyar haza: annál feszültebb várakozással és gyöngédebb örömmel néztünk elébe ez örömnapnak.

Végre ő eminentiája arany-áldozatának napjául f. é. nov 6-kát jelölé ki, miről megyéje papságát hálával és örömmel eltelve latin főpásztori levélben *) tudósította. Ennek fordítását itt adjuk :

Főpásztori levél az arany-mise megtartásáról.

„Scitovszky János a romai szentegyháznak jeruzsálemi szent keresztről czimzett áldozár-bibornoka, Isten s az apostoli szent szék kegyelméből esztergomi érsek, az apostoli szent szék született követe, Magyarország herczeg-primása, fő és titkos korlátnok, sz. István apostoli király jeles rendének főpapja s nagykeresztes vitéze, ő es. s ap. kir. fölségének belső titkos tanácsosa, hit- és bölcsészet tudor sat.

Az esztergomi megye tisztelendő papságának, Krisztusban kedves testvéreink s fiainknak üdvöt !

Magasztaljátok velem az Urat, kedveseim, és dicsőítsétek őt, mert valóban jó és irgalmas mindörökké ! — íme, az esztergomi érseki megyének számra hét áldozó papját**) nem csak szentélyének pitvarában védé meg, hordá kezein a nyáj mellett s ápolá mennyei kegyekkel : hanem az agg korig hosszabbítá életeket, hogy ez év folytán szerencsésen betöltvén papságuk félszázadát, a

*) Olvasható a XII. fejezetben, I. szám alatt.

**) Neveik e munka VIII. fejezetében olvashatók.