Prokopp Gyula: Lucas de Schram (1966)

A ferences tempóm főoltára a legnagyobb szabású és a legdíszesebb Esztergomnak a mi korunkig is megmaradt barokk oltárai között és országos viszonylatban is messze az átlag fölé emelekedik. Ezért jelentős eredménynek tekinthetjük, hogy sikerült mesterét megtalálnunk és a Maria Trost-i oltárral párhuzamba állítanunk.

Mintegy száz méternyire a ferences templomtól van az egykori királyi város — a mai belváros — plébániatemploma. Eredetileg a ferencesek középkori temploma állott itt, amely rombadőlt a török uralom idején. Az újraéledő város e romok közé építette plébániatemplomát még a XVII. század végén, a ferencesek visszatelepülése előtt. Ez a templom csak ideiglenes építmény volt és ismételt javítások ellenére is a XVIII. század közepén már összediiléssel fenyegetett, ezenfelül szűk is volt már a megnövekedett lakosság számára. Ezért a város elhatározta a templom újjáépítését és a tervek elkészítésére a szomszédos ferences templomon dolgozó Schramot kérte meg. Schram tervét az 1756. január 16-i tanácsülésen ismertették.58 A tanács megbízta Pomházi Mátyás bírót, mutassa be a tervet Grassalkovics Antalnak, a királyi kamara elnökének és kérje ki véleményét. Pomházi február 13-án számolt be küldetéséről: Grassalkovics egyelőre az építkezés anyagi vonatkozásait kívánta megismerni. Erre nézve írásbeli jelentést tett a város, majd Grassalkovicsnak ugyancsak írásbeli válasza után a március 6-án tartott tanácsülésben elhatározták, hogy a Schram terve szerint megkezdendő munkát három helybeli kőművesmesterre bízzák, akik felett Christian Mayer, a város szerződéses kőművesmestere fogja betölteni a pallér szerepét, a felügyeletre pedig Schramot kérik meg. Április 26-án Schram személyesen megjelent a tanács előtt és elfogadta ezt a megbízást, mégpedig ingyenesen, csupán azt kötötte ki, hogy szabad keze legyen a kőművesek felvételére és elbocsátására. Biztosította továbbá a várost, hogy Esztergomból való eltávozása, vagy halála esetén ugyancsak minden ellenérték nélkül felhasználhatja az általa készített tervrajzokat. Ekkor elkezdődött a munka és elég gyorsan haladt, mert a július 17-i tanácsban már jelentették, hogy az alapozás túlnyomó részben, augusztus 5-én pedig, hogy teljesen készen van.

Szokatlan dolog, de a városi jegyzőkönyvek tanúsága szerint így történt: az alapok elkészülte után kezdtek tanácskozni azon, hogy kire bízzák a templom felépítését, továbbá hogy munkanemek szerint külön- kiilön szerződjenek-e az egyes iparosokkal, vagy egy vállalkozónak adjanak-e ki valamennyi munkát. Még július 17-én felhívták Schramot, hogy részletes szerződés- tervezetét írásban nyújtsa be. Az augusztus 5-én tartott tanácsülésen Schram szerződéstervezetének megtárgyalása után úgy határoztak, hogy valamennyi munkát egy vállalkozónak adnak ki, mégpedig vagy Schramnak, vagy más alkalmas mesternek. Ugyanekkor elrendelte a tanács, hogy Schram tervrajzáról másolatokat készítsenek és ezeknek egyike a városi tanács őrizetében marad, a másikat pedig majd kiadják a megbízandó mesternek.

Augusztus 16-án újból tárgyalták Schram tervezetét, de dönteni ekkor sem tudtak. Úgy határoztak, hogy líjból kikérik Grassalkovics tanácsát. Pomházi városbíró most már másodízben kereste fel a kamaraelnököt és mutatta be neki Schram tervét. Pomházi az augusztus 2 i-i tanácsban számolt be Grassalkovics válaszáról. Eszerint a város egyelőre építkezzék, amíg a saját erőforrásaiból telik, ha pedig ezek kimerültek, akkor tegyen jelentést a kamarának. Egyúttal figyelmeztette a várost, legyen óvatos abban, hogy kire bízza a munkát (cuipiam verő tale opus erga ineundam conventionem concredere cautus sit Magistratus).

Ezután többé nem fordul elő Schram neve a város jegyzőkönyveiben. Az építkezés ügye is csak 1757. március 9-én került újból a tanács elé. Megint elküldötték Pomházit Grassalkovicshoz, hogy megtudják a kívánságát. A március 22-i ülésben azután bemutatta Pomházi a tanácsnak Oracsek Ignác budai építőmestert, a tanács pedig megbízta Oracseket, hogy készítsen tervet az építkezésfolytatására. Schram is ez idő tájt érkezhetett vissza

Esztergomba, hogy folytassa a ferenceseknél elvállalt munkáját. Nyilvánvaló, hogy Grassalkovics kívánságára mellőzte a város Schramot és bízta meg Oracseket az építkezés folytatásával. Ismeretes, hogy Oracsek Grassalkovics pártfogoltja volt,58 de hogy ezen túl is volt-e valami oka Grassalkovicsnak arra, hogy Schram mellőzését kívánja a várostól, azt nem ismerjük. Mindenesetre sajnálatos, hogy Schram tervei nem maradtak reánk.

Schram utolsó ismert műve a győri ferences templom szentélyének ríjjáépítése és ríj főoltára. Győr visszafoglalása (1598) után a visszatelepülő ferencesek a török által lerombolt templomuk és kolostoruk helyett a szintén romokban heverő, egykor Sz. István vértanú tiszteletére szentelt templom helyén építették fel új templomukat és kolostorukat. Ezt a temlomot az 1654. évi tűzvész után újjáépítették, de az 1752. évi tűzvész, majd az 1763. évi földrengés ismét megrongálta. A szentély ekkor oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy szinte újjá kellett építeni. A rend Schramra bízta a munka elvégzését. Az 1763. augusztus i-én kelt szerződés szerint Schram feladata volt a sérülések kijavításán túl a falak márványozása, illetőleg stukkó-díszítése, a boltozat freskóinak elkészítése, új főoltár építése és ezzel kapcsolatban a 17 láb magas és n láb széles (5,37 X 3,42 m), Sz. István első vértanút ábrázoló oltárkép megfestése. Á bemutatott terv szerint az oltárépítmény magassága 54 láb, mélysége 5 — 7 láb (4,10 x 2,37 m). Két teljes és négy féloszlop félkupolát tartott az oltár felett. Ä régi oltárszobrokat felhasználhatta Schram, de újra kellett aranyoznia őket. Két kisebb képet is kellett festeni 13 x 7,5 láb (4,1 x 2,37 m) méretben, mégpedig mindhárom képet egybeszőtt vászonra. Végül még kredenc-oltárt és 15 láb magas, 11 láb széles stalliunot is kellett készítenie a szentély számára. E munkákért 1800 forintot ígért a rend és megígérte azt is, hogy Didacus testvér60 a munka egész ideje alatt Győrben fog tartózkodni és segítségére lesz Schramnak.

A győri ferences kolostort II. József feloszlatta, a kolostorból megyeháza lett, a templomból gyülésterem. A mai megyeház homlokzatán még kimutathatók az egykori templomhajó ablakai, de a szentélyre már 1961 előtt sem lehetett ráismerni. 1961-ben az addigi nagytermet horizontálisan ketté osztották, az alsó rész megmaradt tanácsteremnek, a felső részen pedig hivatali helyiségeket alakítottak ki.61 A templom berendezési tárgyait még a XVIII. század végén szétosztották a környékbeli templomok között. Schram alkotásai közül a szentségház és az oltárkép Somlóvásárhelyre került és jelenleg is az ottani plébániatemplom főoltárát díszíti.62 A kép közepén Sz. István térdel, jobbról két férfi követ emel a vértanúra, a lábuknál Saul ül. Baloldalt díszruhás alak, mögötte lándzsát tartó lovas. Felül pálmát hozó angyal töri át a felhőt, körülvéve kisebb angyaloktól.

Az eddigiekben röviden ismertettük azokat az alkotásokat, amelyeket az írásos adatok alapján joggal tarthatunk Lucas de Schram műveinek. Kétségtelen azonban, hogy Schram életének korábbi, bécsi szakaszában egyebet is alkotott, mint a Maria Trost-i képeket. Úgyanígy a két évtizedes magyarországi munkásságának is több eredménye kellett, hogy legyen a most felsoroltaknál. Egyes ismert művei között több éves közök vannak, az pedig nem valószínű, hogy ilyen hosszú időszakok munka, alkotás nélkül teltek el. Schram lappangó műveinek felkutatását kívánjuk elősegíteni azzal, hogy befejezésül rámutatunk néhány olyan műre, amelynél esetleg gyanítható Schram szerzősége.

Elsőként említjük meg az Orsolya-apácák győri zárdáját és templomát. Az előbbi 1746—1747. években épült, a templomot pedig 1762-ben kezdték építeni.63 A Schram és az Orsolya-rend közötti kapcsolat, továbbá, hogy Schram 1763-tól haláláig Győrben dolgozott, kínálja azt a feltevést, hogy legalábbis a templomnak eddig ismeretlen tervezőjét Schramban keressük.

A másik — és több lehetőséget kínáló — az a kapcsolat, amely Schram és a ferencesek marianus rendtartománya között állott fenn. A pozsonyi, esztergomi és győri ferencesek kolostorok egyaránt a marianus provin247