Kórházigazgatók Esztergomban I. - Kolos füzetek (2017)
Mindent elkövetett - és sikerrel - annak érdekében, hogy a kórház Németországba való kitelepítését megakadályozza. A légópincébe telepített műtőkben éjjel-nappal operált. Kezén a röntgensugarak okozta égési sérülések keletkeztek. A harcokat követő újjáépítésben is tevékenyen részt vett. Ennek ellenére az Esztergomi koncepciós perek első áldozata lett 1948-ban. A fegyelmi vizsgálóbiztosnak írt feljegyzését a következő sorokkal zárta: „ Működési időm alatt lehetséges, hogy magam is követtem el hibát, azonban szolgáljon mentségemül az, hogy az elért eredmények mellett ezen hiba csak öntudatlan lehet, anyagi előnyt nem szolgált részemre, a köztisztviselő tisztességét és becsületét nem csorbította, anyagi károsodást senkinek sem okozott és végül, hogy ezen esetleges hiba csak az éjjel-nappali munka hevében adódhatott elő. Mivel pedig bűnösnek nem érzem magam, tisztelettel kérem teljes felmentésemet!’ A koncepciós perek logikája szerint született meg az ítélet és állásától is megfosztották. A méltatlanul leváltott, megalázott Eggenhofer Béla így búcsúzott a kórház személyzetétől. „A Magyar Kormány úgy találta helyesnek, hogy engem a kórházigazgatói ésfőorvosi állásom alólfelmentsen. Érzékenykedni önök előtt nem óhajtok. Felhasználom ellenben ezen alkalmat, hogy elbúcsúzzam Önöktől, mint személyzettől. Igaz, hogy a személyzet egy része csirkefogó, a nagyobbik rész tisztességes munkás. A csirkefogóknak is megbocsátok, és felkérem őket, javuljanak meg. Eddig velem töltött fáradozásukért fogadják igaz köszönetemet, és mindnyájukat arra kérem, fogadják szeretettel az új igazgatót, és szorgalmasan dolgozzanak a jövőben is a betegekért és a magyar közegészségügyért. Isten velük!” A 3 gyerekes családapa az őt ért méltatlanságokat nem sokkal élte túl. 1950. május 31-én otthonában érte a halál. 26
