Kórházi kápolnánkról - Kolos füzetek (2016)

és egyes helyeken olyan repedések keletkeztek, hogy „ezen át már madarak is járnak be” a kápolnába. A fónöknő célja az volt, hogy az addigi sötét tónusú belső teret világossá, barátságossá változtassa. Spórolt ennek kivitelezésére. A nemes célt nem is vitatta senki, de azt már igen, hogy a tatarozás során eltüntették azt a 2 freskót, amit még néhai Walter Gyula felkérésére Storno festett meg. A bizottság végül rosszallását fejezte ki, amiért a munkálatokat előre nem jelentették be és nem engedélyeztették.

Magosi Német Gábornak (1883-1953), aki a Főszékesegyházi Könyvtár és a Bazilika téli kápolnájának falképeit készítette, számos más munkája mellett fennmaradt egy képe, mely „az esztergomi kórház kápolnájának falképvázlata” címet viseli. Legjobb tudomásom szerint ez a vázlat azonban nem valósult meg.

1950. május 15-én rendőrök és civilek vették körül a Kolos Kórházat. Senkit sem engedtek, se ki, se be. A nővéreknek össze kellett csomagolni. Csak azok maradhattak munkahelyükön, akik hajlandók voltak kilépni a rendből. Ilyen nővér nem akadt! Délután jött értük a teherautó és a zárdába vitte őket.

1950-ben a 34. számú törvényerejű rendelet l§-a kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság területén a szerzetesrendek működési engedélye ennek a törvénynek a hatályba lépésével megszűnik.

6