Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)

mert alig lehet megvalósítani a nemek elkülönítését, a ragályos betegek izolálását, nincs fürdő- helyiség, jégverem és éléskamra, mely az élelmezés előírt feltétele. Nincs külön műtőszoba és külön ambulancia. A kórház csatornázása megoldatlan.

Kifejtik, hogy a város kulturális és idegenforgalmi központ („világforgalmi átjáró”) és elengedhetetlen, hogy egy modern kórházzal rendelkezzen.

A megálmodott, a kor igényeit kielégítő melléképületekkel is ellátott kórházat a Bisutti-féle telekre képzelték el az előterjesztők, átadását akár már a millenniumra is elképzelhetőnek tartották.

Javaslatot dolgoztak ki ők is a finanszírozásra is.

Az új közkórház építésének érdekében Mátray Ferenc jótékonysági koncertet rendezett 1894. november 28-án, melynek bevételét - 1 400 forintot - a kórház- építésre különítették el.

1899 júniusában a nyugdíjazás miatt megüresedett vármegyei tiszti főorvosi címet Mátray Ferenc nyerte el.

1899 szeptemberében az Országos Orvosszövetség Nagyváradon tartotta soros kongresszusát. Ismét Mátray képviselte Szent István városát, nem eredmény nélkül, hisz a küldöttek úgy határoztak, hogy a következő évi gyűlésüket Esztergomban tartják meg.

A sikeresen megrendezett kongresszus is hozzájárult ahhoz, hogy 1900. november 7-én Vaszary Kolos Mátray Ferencet a Vörös Kereszt Kórház / a mai Simor Intézet / igazgatójává nevezte ki.

Időközben az általa is erősen kezdeményezett új közkórház építési munkálatai elkezdődtek, bár ennek igazgatója ekkor már dr. Gönczy Béla volt.

A kezdeményező azonban nem érhette meg a Kolos Kórház átadását. 1901. szeptember 18-án meghalt.

(Forrás:

Osvai: László: Esztergomi Kolos Kórhá% története 1902-2002)

20

VÁROSI KONYVTA;

Esztergom

1 'hé 4