Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói II. - Kolos füzetek (2016)

GRÓF MAJLÁTH GYÖRGY

A Majláthok története az Árpád-házi királyainkig nyúlik vissza. Nagy Iván szerint a család ősei 1131-ben az aradi gyűlésen, mint II. Béla király vakságának okozói ölettek meg.

Majláth György nagyapja (1786. április 22. Zavar-1861. április 11. Bécs) országbíró, a MTA egyik alapító tagja volt. Betöltötte Hont vármegye főispáni székét is, 1848-ban a felsőház elnöke volt.

Fia - az esztergomi főispán apja - Baranya megye főispánja, a 48-as forradalom után visszavonult a politikától. Később szerepe volt az Októberi Diploma létrejöttében. 1867-től haláláig a főrendi ház elnöke. O viselte utoljára egy személyben a főrendi ház és a legfelsőbb bíróság elnöki posztját. 1883. március 29-én, Budán Disz téri otthonában rablógyilkosság áldozata lett.

Ekkor fia, Majláth György már Esztergom vármegye főispánja.

1881-ben elődje gróf Forgách Ágoston lemondása után Hont vármegye főjegyzőjéből lett a megye legfőbb méltósága. 1881. március 28-29-én, vasárnap és hétfőn voltak a beiktatási ünnepségek.

Majláth György 1854. december 23-án született Pécsett.

1885-ben a király testvérével együtt grófi rangra emelte, így örökös jogon tagja lett a főrendi háznak.

„Ritkán avatkozott be a vármegye ügyeibe. Inkább szolid összekötő kapcsa volt a vármegye és a kormány között s a megyének főleg képviselője volt.

Igazi úr, aki magas műveltséggel, nemes elvekkel, de közvetlen tevékenység láza nélkül állott a vármegye élén!’

1892. december 12-én tartott rendkívüli megyei közgyűlésen a kormány valláspolitikai elvei miatt írásban bejelentette lemondását. 1907-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. A Szent István Társulat elnöki tisztjét is betöltötte. 1923. november 17-én hunyt el Nagyszombat szomszédságában levő Zavar településen.

A vármegyétől távozva nem feledkezett meg Esztergomról. Ezt bizonyítja 2000 koronás adománya is, mellyel jelentősen hozzájárult az épülő kórház költségeihez.

(Forrás: ekor-lap.hu Wikipédia)

16