Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)

1857 februárjában agyőri püspöki széket adományozta Simor Jánosnak a császár, s ezen döntését néhány héten belül a pápa megerősítette. Scitovszky érsek Esztergomban szentelte püspökké. Jelmondatának a „Sub tuum preasidium” (Oltalmad alá) szavakat választotta. Ezek a legrégebbi, ókeresztény korból fennmaradt Mária imádság kezdő szavai és Simor Jánosnak a Szent Szűzhöz való kötődésére utalnak. Címerének középső, fő alakja maga Mária, mint a Szeplőtelen fogantatás. Ez utóbbi Mária dogma kimondása (1854) a Simor által igen nagyra becsült IX. Piusz pápa nevéhez fűződött és igen aktuális volt.

Győrben az oktatás színvonalát akarta mindenek előtt növelni. A megfelelő papnevelés sikerét un. kis (más szóval: gyermek-) szeminárium felállításával szándékozta megalapozni, s javított a nagy szeminárium oktatási körülményein is. Az egyházmegye gazdasági vezetését megreformálta, s ennek következtében növekvő jövedelmét a papképzés támogatásán túl a világi hívek javára működő oktatási és szociális intézmények létrehozásával segítette. Meghívta az Isteni Megváltóról Nevezett Nővéreket Bécsből, hogy telepedjenek le az egyházmegye másik jelentős városában, Sopronban. A nővérek szegények, árvák és betegek gondozását vállalták a város területén, majd néhány évtized alatt több más közeli településen nyitottak óvodát, árvaházat, kórházat. 1899-1900-től pedig már óvónőket és tanítónőket is képeztek Sopronban. 1862-ben Győr- Szigeten a Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját, iskoláját és kórházát alapította meg a püspök. Ezek utóbb megszűntek, de emléküket a helyiek a mai napig ápolják. Esztergomba 1858-ba költöztek be az Irgalmas nővérek és itt létesült a tartományfőnökségük is. A rend feloszlatásáig (1952) kulcsszerepet játszottak a város szinte valamennyi szociális és kórházi létesítményének a működtetésében.

Simor János már püspökként jelentős művészeti munkálatokat végeztetett. Ezen feladatok irányítását Lippert József építészre bízta, akivel még Bécsben ismerkedett meg és személyes jó viszonyuk életre szóló hivatali kapcsolattal egészült ki. A püspök körlevélben szólította fel az egyházmegye papságát arra, hogy „a templomokban elhelyezendő képek szépészeti szempontból is kifogástalanok legyenek.” A felújításokat, új képek, kegyszerek beszerzését anyagilag is támogatta. Leghíresebb munkája a széktemplomában történt a Héderváry kápolna megújítása volt, ahol Szent László középkori fej ereklye tart óját is őrzik. Az üvegablakok elkészítésére Fertőrákoson önálló műhelyt alapított.

Az Ausztria és Magyarország közötti viszony rendezésére irányuló további politikai egyezkedések szintén bevonták Simor Jánost, melynek egyértelmű

6