Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)
A szentgyörgymezői kórház alapítójának, Simor János érsek életrajza Szülőháza már nem áll, de a székesfehérvári székesegyház falára áthelyezett emléktábla méltón őriz az elszármazott főpap emlékét, aki 1813. augusztus 23-án kispolgári család gyermekeként látta meg a világot. Nővérei és rajtuk keresztül a tágabb rokonság sorsát, elsősorban a fiatalok taníttatását, egész életében szívén viselte Simor János. O maga alsóbb iskoláit, majd a gimnázium első éveit Székesfehérvárott végezte. A középiskola felsőbb osztályait Budán folytatta, majd immár papi pályára készülve, Pozsonyban fejezte be. Mielőtt 1836 októberében pappá szentelték Nagyszombatban és a bécsi Pázmánumban tanult, majd közel három évig Pesten élt, tanult és dolgozott, mint terézvárosi káplán, valamint egyetemi hittan és szónoklattan tanár. Az 1838 márciusának közepén pusztító, nagy pesti árvíz idején, melyre a Szent Teréz templom falán is emlékeztet egy derékig érő vízszintet jelölő márványtábla, az ifjú Simor János csónakon járta a környéket, hogy lelki és élelmiszer segélyt nyújtson a károsult híveknek. Egy kortárs életrajzírója arról is beszámolt, hogy sűrűn látogatta máskor is a súlyos betegségben szenvedőket. 1840-ben prefektusként tért a Pázmáneumba s rövidesen megszerezte a teológiai doktorátust is a bécsi egyetemen. 1842 júliusában Kopácsy József prímás, érsek a bajnai egyházközséget bízta Simor gondjaira. Az ifjú pap plébánosi tevékenységének központjába a gyermekek tanítását, nevelését állította. Az ekkor elgondolt oktatási programjának teljesítéséhez később, magas egyházi méltóságai idején nyújthatott igazán hatékony segítséget, amikor 1874-ben személyesen nyitotta meg a támogatásával 4
