Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)
„Mint Esztergom fia, egykoron plébánosa és országgyűlési képviselője, mindig szívemen hordom szülővárosom gyarapodását.” 1911. szeptember 8-án halt meg. Halála után 200 000 koronás vagyonát az árvaházra hagyta. Méltó arra, hogy nevét minden esztergomi ismerje, emlékét megőrizze! WALTER GYULA 1855. február 19-én született Selmecbányán. Középiskoláit Esztergomban végezte el, és ettől kezdve élete szorosan összefonódik a várossal, bár még néhány év még eltelik, mielőtt Esztergomba kerül. A teológiát Bécsben végezte el, és 1877. december 22-én szentelték pappá. Rövid ideig káplán volt Börzsönyben és Komáromban, majd a Szapáry családnál gyermeknevelői feladatokat látott el. Gróf Szapáry Gyula ekkor pénzügyminiszter, később közlekedési, majd földművelésügyi miniszter is volt. 1890-ben 2 évig miniszterelnöki feladatokat is ellátott. Walter Gyula 2 évig okította a Szapáry gyerekeket, majd rövid érsekújvári kitérő után hittanító lett az esztergomi apácák nevelőintézetében. 1882-től az esztergomi tanítóképző tanára. Folyamatosan halad előre az egyházi hierarchiában. 1883-ban teológiai doktor, 1890-ben igazgató az esztergomi tanítóképzőben. 3 év múlva érseki titkár. 1896. szeptember 19-én lett kanonok. 1897-től főtanfelügyelő, majd püspök, prelátus- kanonok. Részt vett az Országgyűlés Népjóléti és Munkaügyi bizottságában is. Számos fontos tisztsége mellett kiterjedt irodalmi és népnevelői munkát is végzett. Tagja volt pl. a Magyar Sión szerkesztőbizottságának, számos imakönyve, és szentbeszédei jelentek meg nyomtatásban. Walter Gyula, mint tanítóképzői igazgató az esztergomi kereskedő ifjak betegsegélyző egyletének vezetését is ellátta, később ő lett az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár Esztergomi elnöke is. 2000 koronával támogatta az új kórházépítés ügyét Esztergomban, de nem 27