Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)

éveiben tapasztalt gazdasági nehézségek egyik fontos oka lehetett amúgy is tö­rékeny egészségének megrendülése. Amint Meszlényi Antal írja, „aranymiséjé­nek idejére, 1905-re, vegetatív vezetékei felmondták a szolgálatot”Egészségi állapotát legszűkebb környezete ismerte csupán, a nyilvánosság pedig azt érzé­kelte, hogy a hercegprímás egyre kevesebbszer látható és egyre több időt tölt Balatonfüreden. Miután az 1912. évi bécsi Eucharisztikus Kongresszuson nem vett rész, magá­ra vonta az uralkodó, Ferenc József neheztelését, amit azzal tetőzött be, hogy nem volt jelen a véderőjavaslat felsőházi vitáján 1912. június 15-én. Zichy János kultuszminiszter hibázott, amikor engedte kiszivárogni a birtokokon tapasz­talt hiányosságokat. Ezeket a híreket pedig a sajtó felkapta. Végül maga Zichy javasolta a lemondatást, hallva Ferenc József rosszallását a bécsi Eucharisztikus Kongresszus után. Vaszary alázatos szerzetesként nem ellenkezett, hanem 1912. október 27-én lemondott esztergomi érseki méltóságáról; ezt követően balatonfüredi nyaraló­jába vonult vissza, ahol főként történeti tanulmányaival foglalkozott. A világ azonban nem hagyta pihenni, kormánybizottságot neveztek ki az érse­ki javadalmak kezelésére, hogy a felhalmozódott adósságot behajtsák. Azonban súlyos túlzásokba estek. így nem engedték a földben lévő termények kiszedését a régi bérleti szerződések alapján, vagyis megakadályozták a bevételek befolyá­sát. Gróh József joggal mondhatta, hogy Vaszaryt követeléseire nézve holtnak, tartozásaira nézve azonban élőnek nyilvánították.18 19 20 Az eset megalázó jelene­tekkel volt tarkítva, mivel a bizottság a bíboros hálószobájában lévő tárgyakat is összeírta, miközben a főpap kezébe temette arcát és sírt. Az eljárás a kortársakat is felháborította: „Ősz fejével ráborult lelkiismeretének vánkosára, mely annyi ke­serű csalódás és tapasztalat után nyugalmat ígért és adott, mert tiszta volt. Igen, ö több nyugalmat, több tisztességet szerzett magának önként vállalt szegénységében és elvonultságában, mint a Brutusok sikerükben.”10 Ezt a lelki megrázkódtatást sokáig nem bírta és száz évvel ezelőtt, 1915. szept­ember 3-án visszaadta lelkét Teremtőjének. Végakarata szerint szülővárosában, Keszthelyen temették el. Sírjára VII. Gergely sírfeliratának kezdő szavait 18 Meszlényi: i. m. 347. 19 Meszlényi: i. m. 351. 20 Ernyei: i. m. 43. 19

Next

/
Thumbnails
Contents