Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)
fogadhatom el, mint polgár, mert előre látom az erkölcsi és anyagi hátrányokat, a közerkölcsiségmeglazulását, a családi életnek megingatását, a nő és gyermekek sorsának bizonytalanságát (...) végre nem fogadhatom el állásomnálfogva, amelyet, midőn elfoglaltam, esküt tettem egyházam fejének képviselője előtt, hogy hű leszek egyházamhoz; esküt tettem királyom előtt, (...) hogy hű leszek hazámhoz s most felvetem itt a kérdést; hűtlen leszek-e én hazámhoz, ha e törvényjavaslatot ellenzem? Nem leszek hűtlen! Hűtlen leszek-e egyházamhoz, ha e törvényjavaslatot elfogadom? Igen, hűtlen leszek! Én tehát a törvényjavaslatot meg nem szavazhatom A hallgatóságra mély benyomást tett a beszéd, amint egy kortárs írta: „Csodálatos ennek az éterikusfinomságú embernek szónoki hatása. Kristálytiszta nyíltsága és őszintesége sohasem téveszti el hatását.”11 A hercegprímás felszólalása után a főrendiház 1895. május 7-én a törvényjavaslatot elvetette. A kormány azonban nem tágított, és elérte, hogy a főrendiház törvényt elfogadta és az 1895. október 1-jén életbe lépett. Az egyházpolitikai harcban elszenvedett kudarc még inkább a jótékonykodás irányába fordította. 1895-ben tett 50 ezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). A kórháznak eredetileg a Szent István Kórház nevet szánták, de a képviselők az érsek iránti hálájuk jeléül a Kolos Kórházra keresztelték. Az új kórházat 1902. január 6-án adták át, de mivel a prímás nem tudott részt venni a ceremónián, szeptember l-jén egy külön zárókő-letételi ünnepséget rendeztek neki. Ekkor Vaszary ugyanazzal a prímási címeres kalapáccsal érintette meg a zárókövet, és áldotta meg az épületet, mint amit Rudnay Sándor is használt a bazilika alapkőletételekor. Lemondott az esztergomi dunai hídvámról s így lehetővé tette a vashíd építését. 1895. szeptember 28-án ő áldotta meg a Mária Valéria hidat. 1896-ban ő adományozta az esztergomi belvárosi plébániatemplomnak a Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, unokaöccsének, Vaszary Jánosnak a művét. 1896. május 3-án a millenniumi ünnepségek alkalmából a hálaadó szentmisén emlékezetes beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez. EnKeményfy: i. m., 117-118 12 Ernyei Lajos: Három magyar prímás: Simor János, Vaszary Kolos, Csernoch János 1867-1927 (Amint én ismertem őket). Bratislava, é. n., 35. 17 í AéofZl
